Eiko és Torvald szobája

-Az tuti drága és készülj mert nem kis adag lesz.
Mondtam neki majd bele csípve a melleibe gyorsabb tempóban mozogtam tovább benne. Nem is kellet sokáig mozognom csípőjét magamhoz szorítva teljesen belé hatolva élveztem belé anélkül, hogy másik farkam a hátsójából ki húztam volna. Pár pillanatig így hagytam, hogy pihenjen majd anélkül, hogy ki szálltam volna belőle. Le ülve magammal húztam az ölembe ahol egyik kezemmel felém fordítottam az arcát majd meg csókoltam. Közben másik kezemmel csiklóját simogattam.
-Remélem jól eset Eiko, mert ha már el kezdtük nem érem be ennyivel. Addig foglak tölteni amíg össze nem esel a kimerültségtől.
Majd el kezdtem ismét magamon mozgatni a lányt hiszen komolyan gondoltam amit mondtam.

Megtöltött a forró spermájával mire egy apró sikoly hagyta el a számat. Egy kis pihenőt hagyott majd felültetett az ölébe és megcsókolt. Nem fejezte be a dolgokat, hisz a java csak most fog kezdődni ahogy szavaiból ki tudtam venni.
- Ameddig bírom? Szerintem el leszünk egy darabig Raynike.
Ismét elkezdett mozgatni magán, mire segítettem neki én is, hogy rugózgassak a farkán.
- Ühm... még mindig érzem a meleg ondócskádat magamban, de szerintem egy kicsi ki is folyt már.
Nem csak ő lesz mindig strapabíróbb, magam is. Nem vártam, hogy így fog elélvezni, de nekem szerencsére nem sikerült. Persze csak egy hajszálon múlt, hisz mindkét farka bennem volt.

-Annál jobb. Én alattam össze esznek a hétköznapi lányok és néha még a démonok is.
Mondom neki ahogy folytatom benne a mozgást.
-Semmi baj fogsz még kapni minden hová.
Tovább mozgattam magamon és mind két farkammal tovább mozogtam benne. Csak a hátsójában kissé virgoncabban simogattam, mert ott a végén el volt vékonyodva a sárkány farkam. De a pikkelyeim még így is szépen végig simították belülről.

- Minden hová? - nyaltam körbe a számat, de ezt ő aligha vehette észre, hiszen előtte voltam és nem szemben.
A hátsómat se kímélte igazán a farkincája, csak attól tartottam, hogy holnapra... Na jó még ma úgy be fog pirosodni mint a fene.
- Azért a popókámmal vigyáz Raynci, nem szeretném ha az egész bepirosodna.
Szóltam fiúkámnak és csak reméltem, hogy túlfűtött fejével képes lesz megérteni.

-Igen minden hová.
Mondtam és bele csókolva a nyakába kissé meg szívtam a bőrt.
-Nem kell félned vigyázok rád. De ha akkor kisebbre veszem, mert gondolom nem akarod, hogy ki vegyem.
Hátsó farkamat kisebb méretre vettem, de cserébe egyik kezemmel előre nyúltam és mellbimbóját kezdtem morzsolgatni a lánynak.
-Látod nem harapok bátran kérhetsz bármit. Akár még pózt is válthatunk ha azt akarod. Csak mondanod kell.

- Mmm... Rayn... Ahh...
Nyögtem, ahogy a mellemhez ért, de a farka is éppen elég kielégitő volt. Ezt biztosan csak valami plusznak szánta, ha már a farka kisebb lett, legalábbis amennyire éreztem akkor. Nem kellett sok, ahhoz, hogy ujra elmennyek és élvezésem közepette megpróbáltam a hátamra feküdni.

Kicsit gyengédebbre vettem a figurát és meg csókoltam Eikot. Kezemmel kicsit meg morzsolgattam a mellbimbóját majd lassan a hátára fektettem. Éreztem, hogy lassan el élvez, de én sem jártam már messze tőle. Ha lehetett volna biztosan teherbe ejtem, hogy csak az enyém legyen és másé már nem.  Erre persze kicsi volt az esély, bár úgy halottam történtek már apró kivételek, de azok többnyire nem úgy alakultak ahogy kell. Hiszen egy tojást nehéz ki hordani és még nehezebb meg szülni. De most nem ez a legfontosabb. Kezemmel végig simítottam Eiko oldalát majd meg csókoltam a nyakát ahogy magomat egyenesen a méhébe ürítettem.

- Tetszem neked Rayn? Szeretnél velem... hát... sokàig együtt lenni?
Tettem fel gyámolatlanul a kérdésemet. Mondjuk hülyeség volt. Nem hittem abban, hogy ez a dolog annyira hosszura sikeredne. Bár nem tudom, hogy neki mennyire is lehetek szimpatikus. Még akkor se ha mindez megtörtént itt.

-Természetesen tetszel különbben nem lennék veled. Ha szeretnéd addig leszek veled ameddig csak akarod.
Lassan mozogtam benne most, hogy belé élveztem kicsit simogatva édesgettem a testét.
-Bárhol és bármikor veled leszek csak, hogy örömöt szerezzek neked.

- Oh Rayn ^_^ te vagy a lányok álma! Nem értem miért pont engem akarsz, ha csak egy futo kapcsolatra is.
Jo kedvemben elfelejtettem, hogy milyen volt az elején, hogy végül majdnem itt hagyott engem, de végül is a dolgokat megoldottuk azota.

-Néha én sem értem magam. De biztosra veszem, hogy érted versengenek a fiúk. 
Lágyan simogatom a lányt, de férfiasságom nem húztam ki belőle. Gyengén csókolgatom és mozgok továbbra is. Most nem kapkodom, most szeretgetem és erotikusan szeretkezem vele. Meg mutatom neki a kedvesebb oldalam amikor nem csak vadul hajtok, hogy meg legyen a löket.

- Èrtem? - nevettem el magamat. - Manapság nem is volt alkalmam összefeküdni bárkivel is. Annyira hiányzott már, hogy valaki megjárassa bennem a farkát. Ugyhogy most nagyon jol esett. Persze még mindig jol esik drágica.
Mosolyodtam és közelebb huztam magamhoz, hogy megcsokolhassam köszönet képpen.

-Nem? Akkor én alaposan meg járatlak kis hölgy.
Meg csókoltam jó hosszan közben mozogtam továbbra is benne.
Kicsit sajnáltam, hogy nem sárkány a lány. Ha az lett volna asszem irány az ég aztán kerestem volna egy ideális helyet ahol fészket rakhat a tojásoknak. De mivel nem volt az nem várhattam tőle kis sárkányokat bár mennyire is akartam volna. De ez nem jelentette azt, hogy el fogom dobni rögtön.
-Mától minden nap meg járatom magam benned ha szeretnéd és ott ahol éppen jól esik. Akár a tetőn vagy az egész osztály előtt i mg raklak drága.

- Ohh Rayn :$ egy igazi szex lovag vagy sárkica :3 és... Tetszik az ajánlatod.
Kivételesen nagyon örültem annak, hogy végre egy ilyen hapsikával hozott össze a "bal" sors és mégis csak szerencsés lettem.
- Hmm, sárkica, hogy akarod folytatni? Ha most cica lennék akkor valószínűleg lila bundám lenne és megettél volna vagy tetszettem volna a te sárkány szivednek? Kár, hogy nem másik fajba születtem, ami át tud változni. Sajna nekem csak emberi alakom van.

- A város neve "Aaarrrgghhh". Eddig barátságos helynek tűnik - jegyeztem meg 2,5 ora gyaloglás után. Megszomjaztam egy kicsit és az ital készletem elég kicsi volt. Rám fért már,hogy betérjek valahova. Sajna kocsmát sehol sem találtam.
- Elnézést! - szólítottam le egy arrajáro fiatalembert. - Megtudná mondani, hol találom a legközelebbi kocsmát? Vagy szállót? - kicsit furán nézett rám. Nem ugy hogy én volt különös, max különösen sexy ugyanis eléggé méregetett a hapsika.
- Persze! Van egy kocsma innen 1km-re nagyjábol és egy hotel 3km-re. Ha szerencséje van talán oda ér még napnyugta előtt. 
Persze hiszen már 10 is elmulott. Én meg nem akartam sietni sehova. Fél ora alatt elértem a kocsmához. Vettem magamnak egy olcso piát és áltam is tovább. A szállodához értem fél 4-re végtére is.
- Jonapot egy szobát szeretnék ma estére.
- Üdvözlöm ! Tessék. A 15-ös szoba kulcsa. 560 lesz.
Kifizettem a szállást majd felmentem a szobába. Nem volt különösebb. Egy ágy, egy szekrény és egy író asztal. Mondjuk hosszu időt ugyse leszek itt.
Reggel összeszedtem magamat és fél 7 kor újra ütra kerekedtem.
Nem kevés helyen fordultam meg. Igaz akadt hely ahol szereztem pár barátot, akikkel eltöltöttem azt a 2-3 napot, amit ott töltöttem. Hamar mentek a napok és az utolso héten egy barátnőmmel beszélgettünk arrol, hogy féluton elkisér majd.
- Tudod az anyukám innen 230km-re lakik igy ritkán látom. Te milyen messze is laksz Eiko-san?
- Hm. 350-400km. Sokat jöttem ezalatt a pár nap alatt, de nem találtam meg az otthonom. Hogyha a koleszba visszaérve már elfelejtett az az idiota akkor ... nem tudom. Visszatérek az eddigi életemhez. Aztán ha ujra itt a lehetőség megint utra kelek. Gyerünk Sora! Még ma el kell indulnunk.
- Értettem!
Aranyos lányka volt és örültem amiért nem egyedül kell utazzak.
3 nap alatt, de csak elértünk az anyjához. Az én utam is teljes lett és a 4.napon, vasárnap beértem 9-re a kollégiumba. Nem volt ki fogadjon, de ugy is csak egy valakire vártam amikor felmentem a szobámba.

Végül elérkezett a nagy nap. Két hónap. Két hosszú hónap elteltével ismét láthattam őt. A napjaim meglehetősen üresen teltek, így a távozása után hamar vissza kellett vennem egyszerű, emberi álcámat, ami napról napra egyre kényelmetlenebbé vált, főleg azután hogy ő képes volt előhozni belőlem a démoni énemet. A két hónap amit nélküle töltöttem nemigazán állt másból mint az utána való sóvárgásból, és abból hogy rájöjjek arra, hogy az az egy éjszaka amit együtt töltöttünk elég legyen ahhoz hogy megkedveltesse velem magát.
Amikor eljött a várva várt nap, az maga volt az álom. Igazság szerint egy nő vagy lány sem váltott ki bennem ilyet, ezért izgatott voltam, és mivel nem akartam semmi nélkül sem beállítani hozzá, gondoltam meglepem egy szál rózsával. Amikor beértem a kollégiumba, felkerestem a szobáját és bekopogtattam az ajtón. Ha vár rám, akkor itt kell lennie.

Már pont végeztem a fürdéssel amikor valaki kopogott az ajtomon. Magamra tekertem egy szál törülközőt majd mentem ajtot nyitni.
- Baka-kun? Hát te meg? - csodálkoztam el mintha nem vártam volna az érkezését. - Mi szél hozott ide?
Tettem fel az egyszerű kérdéseket. Először még fel sem tűnt, de szavaim után külön meglepetésnek örvendtem a szál rozsa miatt.
- Na és ez?

A kopogásomat követően hamarosan kinyílt az ajtó, és lám csak, egy igazi kis angyal nyitotta ki nekem az ajtót, aki ugyan szárnyak nélkül, egy szál törülközőben fogadott, de attól még kisangyalként tekintek rá, mivel olyan pontos volt a visszaérkezését illetően.
-Hát én? Nem emlékszel? Letelt a hatvan nap édes, és azért jöttem hogy elmondjam hogy facér vagyok.- Mosolyogtam rá, miközben elkezdtem méregetni a vonalait, és még mindig olyan szép volt mint akkor. Hamarosan a rózsa amit hoztam, hozzá került.
-Neked hoztam édes. Egy kis csekélység tőlem. Igaz, nem egy aranygyűrű, de ez legalább megközelíti a szépséged.-

- Jaj te! Na! - vettem el a virágot majd megfogtam a kezét és berántottam a szobámba. - Nem akarom, hogy a srácok lássanak egy szál semmibe. Még a végén rámcuppanának - csaptam be az ajtot. Örültem, hogy végülis nem keresett senki új csajt magának. 
- Tudod nem kevés havert szereztem ezalatt a kis idő alatt. Mondhatni jol éreztem magamat, nagyon is. Viszont egyben kiváncsian vártam a mai napot, hogy találkozunk vagy sem.

Eiko hamar be is rángatott, rejtve közölve velem, hogy a koleszlakók szexuálisan kiéhezettek lehetnek, amit persze meg is értek. Azok a hormonok...
-Lenne ám ütöm borul, rúgom fekszik. Nem azért vártam rád két hónapon át, hogy egy perc alatt lecsapjanak a kezemről.- Közlöm belépve a szobába, amit alaposan végig is pásztázok. Ez idegen terep, én én vagyok a préda, ezért óvatosnak kell lennem.
-Én még inkább. Azt hittem hogy felszedsz valami srácot és arra nyitok be hogy vele smárolsz. Azért örülök hogy épségben vagy édesem.-

- Hát mit ne mondjak? Legyek őszinte szivi?
Kérdeztem rá. Nem akartam előre elmondani azt a pár ügyet amikor egy- egy srác túl erőszakos volt vagy nyáladozo és belementem abba, hogy lefekszem velük. Igaz ezekközül csak egyet mesélnék el Bakakunnak, de ha nem muszáj inkább kihagyom.

-Nehogy azt mond hogy valaki bujkál az ágy alatt.- Szegezem oda neki azt amire nem vagyok kíváncsi. Nem érdekel ki laul az ágy alatt, mert a végén megtalálnám jegyezni a képét, és netalántán ki is dekorálnám indokolatlanul.
-Had halljam.-

- Baka!!! Nem hoztam haza senkit. Egyedül jöttem. Amugy is. Hogy ha bepasizok akkor vissza se térek.
Fejeztem ki egyszerűen a dolgokat. Nem akartam, hogy megint elboruljon az agya és bedilizzen. 
- Nem erre céloztam. De mindegy. Akkor hagyjuk.

Mivel indokai jogosnak tűntek, nem volt semmi okom az aggodalomra, hiszen a közös este után tényleg fogadott, ráadásul semmi jele nem volt egy esetleges bujkáló egyénnek.
-Igazad van. Sajnálom. Csak már nagyon vártam a mai napot édes. Bocsánat.-

- Tudom. Bocsi, de ma egyrészt azért is tértem haza, hogy elmondjam beked artista akarok lenni. A közelben van egy cirkusz, akikhez ellátogattam. Nem volt könnyű, de felvettek, viszont nincsen partnerem, ugyanis az előadásom olyanra sikerült, hogy főmellékszerepet adtak. Még van 1 hetem az előadásig. Addig kell partnert találjak. Reméltem tudsz majd nekem segiteni, de ha nem akkor sem fogok haraguni. Viszont nekem ezt az álmot kell most kövessem. Remélem meg tudsz érteni Daisuke, hogy ez nekem milyen érzés most.
Égtem a vágytól annyira vártam, hogy szerepeljek a szinpadon és reméltem, hogy ő lesz majd a társam mivel a társulatbol senki alkalmas nem akadt. Naoko és Okita fogja majd a főszerepet játszani. Ők is elismerték a tudásomat, nem akarok csalodást okozni azzal, hogy nem lépek fel.