Mika és Elfie szobája

Igzán aranyos volt Elfie, ahogy ujjongott. Persze érthető, ha kíváncsi és még sosem játszott ilyennel. Azért bízom benne, hogy nem fog vadulni. Messze van a legközelebbi konzol üzlet. Megvártam, míg bejön a játék, aztán jöhetett is a móka.
-Na mehet? Válassz egy karaktert. Amelyik szimpatikus.-mondtam mosolyogva.
Elsőre nem leszek durva vele, hagyom, hogy bele tanuljon az irányításba.

Hosszas bíbelődés után Itachi lett Elfie választottja. Fűzött is hozzá egy tréfás megjegyzést, amin jót mosolyogtam. Én Sakurat választottam.
-Na, mehet is.
Választottam egy pályát, aztán pár másodperc múlva be is jött a pálya a karakterekkel, harcra készen. Felvillant a FIGHT felirat és indult a móka.

Ahogy egy kezdőtől várható, Elfie össze-vissza nyomogatta a kontrollert. Láthatóan élvezte, így nem bosszankodtam rajta. Egyenlőre én is csak finomkodva játszom, ne gondolja, hogy máris a mélyvízbe dobtam.
-Nem kell kapkodni. Tapasztald ki a karakter mozgását és képességeit.
Direkt távol is maradtam a karakteremmel, had próbálgassa.

A játszadozás után Elfie bekeményített és durva támadásba kezdett. Bekaptam pár ütést, mire feleszméltem, hogy kissé túl sok időt hagytam neki. Sebaj. Gyorsan kézbe vettem a dolgot. Egy gyors kombináció és Sakura máris a földre csapott, amitől megrengett a föld az épp leérkező Itachi alatt. Ez után egy csodaszép jobb egyenes következett, amitől a pálya másik végében végezte.

Nagy nehezen átvettem a vezetést, aztán azon kaptam magam, hogy mégis kikaptam. Elfie hátba vágott és veszítettem. Persze nem amiatt, csak Itachi utolsó mozdulata bevitte a végső találatot.
-Hehe...szép volt.-dicsértem meg.
Hamar következett a következő menet, így felkészültem, hogy ezúttal már nem kell finomkodnom.
-Jól van, itt jövök!

Elfie nem nagyon tudott felbőszíteni. Nem szokásom dicsekedni, de a legnehezebb fokozaton is lealázom a gépi ellenfeleket. És kevesen vannak, akik le tudtak eddig győzni. Az előbbi csupán szerencse volt. Remélem. Meg hát adtam is időt Elfienek bele tanulni a játékba. Talán kicsit sokat is. De nem baj, legalább emberemre, azaz démonomra akadtam. Így legalább van kihívás a játékban.

A kiscsaj elég kiszámíthatatlanul játszott. Össze-vissza csinálta, mégsem kapkodva. Hamar kitapasztalta a kezelést és mondhatni saját játékstílust fejlesztett ki az amúgy emós karakterrel. Nevetni támadt kedvem, mert ilyen stílusban Itachit még sosem láttam küzdeni. Kimondottan szórakoztató volt. Persze én sem hagytam ám magam, nekem sem szokásom felesleges mozdulatokat végezni játék közben. Nem járok versenyekre, de megszorongattam már pár profit.

Elfie csak vihogott és ugrándozott a karakterével. Az biztos, hogyha ezt egy versenyen adná elő, bizony idegbajt kapnának a nézők és a bírók. Én elég türelmese vagyok ehhez. Nem szoktam időre játszani, pedig lehet, hogy most jobb lenne. Órákig elugrándozik itt nekem. A végén még kiszáradok és meg kell harapjam. Ugyan kiszámíthatatlan a mozgás, de a karakternek is megvannak a korlátai, így azokra kell koncentrálnom. Végül sikerült eltalálnom a mozgásirányt és bevittem egy komolyabb kombót, aminek köszönhetően Itachinak már csak annyi élete maradt, hogy még egy ütés és vége a körnek. Diadalmasan elmosolyodtam, de azért nem bíztam el magam.

Végül sikerüllt összehozni a győzelmet. Elfie úgy jelentette be a győzelmemet, mintha ő nyert volna. De nem baj, aranyos volt tőle.
-Azért rendesen megdolgoztattál.-mondtam mosolyogva.
Megcirógattam a füle tövét, gondoltam örülni fog neki, ha már macskaféle.
-Akkor, másik játék, vagy legyen még egy kör ebből?

Elfie bele egyezett, hogy mással játszunk. Nem erőltettem rá persze a dolgot. Csak felajánlottam a lehetőséget. Nem lett volna baj az sem, ha egy másik karakterből szeretne nikkelbolhát csinálni.
-Oké...Akkor mondjuk Gears of War? Az lövöldözős, bár nem lehet benne ennyit ugrálni.-mondtam neki.
Azért akartam azt, mert jobb szeretek párban játszani, mint egymás ellen.

Jót kuncogtam azon, Elfie mekkora extázisba került a játéktól. Azt hittem, hogy unalmas lesz vele játszani, mert még sosem játszott ilyesmit. Erre meglepett azzal, hogy bár nem játszott még, könnyen kiismerte magát.
-Veled is jó játszani.-feleltem mosolyogva.
A géphez mentem és kivettem belőle a lemezt, majd betettem a másikat és vártam, hogy jöjjön a játék. Megmutattam neki, melyik gomb mit csinál és már el is indítottam.

Röviden elmondtam Elfinek, hogy melyik gomb mit csinál. Ez után arról érdeklődött, miről szól a játék.
-Az emberiség letelepedett egy másik bolygón és boldogan éltek, míg elő nem jött egy csúnya gonosz faj a föld alól és elkezdték tizedelni őket. Így kitört a háború, ami már a játékban régóta tart. A városok romokban vannak és nem állnak jól az emberek. Ezért vetnek be már mindenkit, így a főszereplőt is. Na mehet?