Jeremiah McGuilt szobája

Jól éreztem magamat az ölében, ahogy a kezével játszottam. Valami olyan nyugodtság,és más furcsa érzés telepedett rám ,amilyen még talán soha.
Jól éreztem magamat, Jer társaságában, és számomra úgy festett, hogy ő sem bánja,hogy most itt van fent velem, és nem a könyvtárban búj valami könyvet.
- És ha anélkül is legyőz? – néztem fel a pilláim alól féloldalasan. Nem tudom miért kérdeztem meg, talán azért a furcsa érzésért, ami ismeretlen, bár lehet, csak félre érzek dolgokat. Tényleg az lesz a legjobb,ha jobban megismerjük egymást.
- Már mint…ebből most nem fogom tudni kimagyarázni magamat igaz? – kérdeztem tőle megint,de most egy sóhaj is követte a mondatomat.
- örülök neki,hogy jobb kedved van. Amúgy …mikor először öleltelek segítettem neked az erőmmel, és jó volt látni,hogy mosolygsz, de amikor másodjára öleltelek meg nem használtam semmit sem, és így ennek jobban örülök…- motyogtam, és próbáltam magyarázkodni, bár nem tudom hová vezet. Lehet a végén olyan hatást kelt, hogy csak össze visszafecsegek.
- Nem volt velem senki sem türelmetlen, inkább faképnél hagytak – mondtam szomorúan. Az emberek világában is kevés barátom volt, de itt az iskolában még annyi sincsen. Nem is nagyon ismerek senkit sem ez is igaz.
- de ugye segítesz, ha esetleg bajba kerülnék? – pislogtam megint csak rá.

- Én hiszek benne, csak nem tudom megmondani,hogy mikor vagyok az, vagy hogy milyen. Még soha nem éreztem, most viszont tudom,hogy veled jól érzem magamat, és már nem is piromkodok annyit – mondtam vidáman neki, de a végére még is csak elpirultam, mert hát csak valami vallomás féle volt, vagy mi ,amit mondtam neki.
A puszira elmosolyodtam, és megöleltem őt szorosan. Kezeimmel átkaroltam, és szépen hozzá bújtam, amíg megöleltem. Jó érzés volt, és az a másik ismeretlen pedig hirtelen még jobban fellángolt kicsit.
- Kívánságit? –néztem rá döbbenten.
- Rendben – motyogtam kicsit szakadozva, mert nem értettem mit szeretne vagy miért. Hiszen eddig is segített és nem kért érte semmit sem cserébe.

Kicsit közelebb húzott magához Jer, én pedig nem tudtam levenni a kezemet a válláról, vagy elhúzódni, vagy egyéb. Csak néztem őt, és az arcát fürkésztem,hogy vajon mit szeretne kérni, vagy mondani. Közben a szívem meg majd ki ugrott a helyéről, a hasam pedig fel akart robbanni a sok pillangótól, amit benne éreztem.
- miért ilyen bonyolult? – kérdeztem remegő ajkakkal, mert annyira közel volt hozzám. Szinte éreztem a leheletének a melegét az ajkamon, amitől csak még jobban remegtek.
- Azt hiszem már így is szeretlek… –suttogtam, mintha egy titokról lenne szó. Szemem a szeme és az ajka között járt oda vissza, és éreztem, ahogy a kezem is remegni kezd.
- vigyázz rám… – ejtettem ki végül, az ő ajka pedig az enyémre talált. eleinte finoman becézgetett, bennem meg felrobbant szinte minden érzés, és még erősebb lett.
Ajka finom volt, és gyengéden becézgette az enyémet. Nehezen, de végül elengedtem magamat. kezemmel körül öleltem a nyakát, ahogy azt a filmekben láttam, és hagytam, hogy elvezessen a csók ismeretlen területére. Nem tudom meddig csókolhatott, de nagyon jó volt.
- vigyázz rám … - mondtam ismét, ahogy elszakadtam az ajkától, de vissza is csókoltam, ugyan olyan finoman, és érzékein, és talán kicsit bátrabban is, mint ez előtt. Felkészültem arra, is,hogy esetleg elmélyítse a dolgot, bár remegtem mert féltem kicsit az ismeretlentől, és az érzések kavalkádja szintén közre játszott a dologban.

- ott leszek,amikor csak tehetem –suttogtam még mindig, és remegésem kicsit alább is hagyott. Annyira jó volt vele, leírhatatlan érzés kerített a hatalmába.
- tudod nekem még nem volt senki olyanom,mint te – motyogtam az ajkába, és finoman újra, és újra megkóstoltam azt, egyre felbátorodva. Bár ez a bátorság csak annak szólt,hogy nem új dolog, és már kevésbé ügyetlenül csinálom.
Feltett egy kérdést, és épp válaszra nyitottam volna a számat, amikor hirtelen az ágyon fekve találtam magamat. A párnák körbe vették a fejemet, és nagy szemekkel néztem Jerre. Megint csak megremegtem kicsit, mert nem számítottam a dologra, de csoda módjára a szárnyaim most nem jöttek elő, tehát még sem félhetek annyira. Viszont bevillant egy kép egy filmből, amitől rák vörös lettem, és csak dadogni tudtam.
- Jer…én…azt …hiszem igen, valamikor…beléd…szerettem…bár …nem tudom…hogy … ez …az e… - néztem rá, és újra remegni kezdett az ajkam is, és a zavarom sem múlt el éppenséggel.

Nagy szemekkel néztem rá, aztán mikor lemászott rólam kicsit ugyan megkönnyebbültem, meg kicsit kétségbe estem. Mert lehet ,hogy várt tőlem most valamit, én pedig csak remegve feküdtem alatta, pedig olyan jó volt ,hogy ennyire közel volt.
Végül vettem egy mély levegőt, és odabújtam hozzá, megölelve őt, fejemet pedig a vállgödrébe tettem,hogy kényelmes legyen.
- Sajnálom az előbbit, csak …csak kicsit megijedtem…én még…még….soha…-motyogtam, és inkább elbújtattam az arcomat ,úgy hogy a nyakába fúrtam.
Szavaival megint kicsit összezavart, mert nem igazán értettem miért mondja ezt.
- Szerintem nem fogsz nekem fájdalmat okozni….vagy is egyet talán …. – mondtam rák vörösen neki, mert állítólag az első alkalom fáj, legalább is engem mindig ezzel ijesztgettek anno régen.
- Szeretném,hogy vigyázz rám, melletted nem félek, és tőled sem –bújtam hozzá, ahogy magához húzott.
- Hogy értve birtokolni? …öhm Jer…akkor ha azt mondom igen…akkor a barátnőd leszek? –néztem fel reménykedve,majd ha megkaptam a válaszomat, következett az újabb kérdés, vagy inkább kérés azt hiszem.
- Jer nincs kedved tovább csókolózni, eddig olyan sokat beszéltünk róla,é s olyan jól esett a dolog – súgtam a fülébe ,majd adtam a nyakára egy puszit.

- igyekszem, mindig is igyekeztem. Ha nem így lenne, akkor most nem lennék itt – válaszoltam neki mosolyogva, és fejemet a mellkasára tettem, onnan pillogtam fel rá. Most valahogy még szebbnek, és csábítóbbnak láttam a tekintetét, ami már eddig is magával ragadott néha.
- Éheztesselek? – kuncogtam, és adtam egy puszit az ajkára.
- Nem tudom,hogy kell éheztetni, és nem is akarlak. Szeretnék neked mindent megadni, amit csak lehet, és tudok – mondtam neki komolyan. Tényleg szeretnék megadni neki mindent, hogy boldognak lássam, és ne lógassa többé az orrát.
- Szeretlek, és veled maradok, ameddig csak szeretnéd, most és máskor is – mondtam kicsit kipirult arccal neki, majd megkértem, hogy folytassuk azt, amit az előbb is. Tetszett a dolog, és az is, amit ébresztgetett bennem.
Jól állt neki az a kis gödröcske, amikor elmosolyodott. Legszívesebben körbe rajzolnám az ujjammal, de ehelyett inkább az ajkát találtam meg, és becézgetni kezdtem. Eleinte csak finoman, és nyugodtan, aztán a lendület vitt magával. Hosszan masszíroztam nyelvemmel az övét, és igyekeztem mindent beleadni neki. Ráadásul már félig rajta feküdtem, ahogy közelebb araszoltam hozzá, hogy kényelmesebb legyen a dolog.
- mutatsz ma még egy újdonságot? –kérdeztem kipirultan tőle, és apró csókokkal hintettem az ajkát, és az állát.

Nagyon jól esett a dolog. Magam se gondoltam volna,hogy ha egyszer megcsókolnak, akkor utána ilyen gördülékenyen fog menni utána a dolog.
- tetszik ez neked?....mármint,hogy csókolózunk? – kérdeztem kipirulva tőle, majd kicsit megmerevedtem, ahogy a keze a blúzommal kezdett babrálni.
- ühüm, valami újdonságot – néztem a szemébe, és először azt hittem, csak a blúzom alá szeretne nyúlni, de ehelyett lehúzta rólam. Kezemet magam elé kaptam, mert nem volt rajtam melltartó ma. Elég szűk volt a blúz, így nem gondoltam, hogy kellene alá egy, de most igen csak hiányoltam a dolgot.
- azért csak lassan . létszíves – néztem rá teljesen kipirult arccal , de látva a mosolyát kezem szorítása engedett, de nem vett el magam elől, csak már nem szorítottam annyira.
- szeretnéd azt csinálni?-kérdeztem remegő ajkakkal tőle, mert hát tudtommal azt csinálják ruhák nélkül.
- vigyázol rám? – hangzott fel az újabb kérdés, majd a kezemet nagyon lassan elhúztam felfedve neki magamat, de még is szégyenlősen félre néztem, és a pilláim alól figyeltem őt.

/semmi gond nekem is rosszalkodik ma/

Azt hiszem sikerült meglepnem, hogy a blúzom alatt nem volt semmi sem. Láttam, hogy nézet rám, és nem tudtam ,hogy most tetszik e neki ,vagy sem a dolog. Mert ha esetleg tetszik, akkor máskor is csinálnék ilyet.
- nekem a te ajkad tetszik, te vagy az első, aki megérintett az ajkával, finoman becézgetett – pislogtam rá az ágyon fekve, és próbáltam kitalálni a gondolatait.
Ahogy megérintette az ajkamat adtam a kezére egy puszit finoman, óvatosan.
- Jer…ilyen téren is én leszek neked az első, ahogy te nekem? – kíváncsiskodtam picikét, és lassan teljesen felfedtem a kebleimet a kezem takarása alól.
- azt hiszem szeretném, de szerintem leginkább menetközben fog kiderülni igazán – állapítottam meg a dolgot. nem akartam neki mondani,hogy vannak kétségeim, de láttam, hogy néz rám , és a csókja is annyira jó volt. akkor lehet ez a másik dolog is jó lesz, és abba is belelendülök.
- rendben, rád fogok gondolni.
Következő mondatán kicsit meglepődtem, bár várható volt a dolog. Elfeküdtem kényelmesen az ágyon. Egyik kezemet a vállán hagytam, és lehúztam magamhoz, és megcsókoltam lágyan.
- akkor érintsd meg ,ha szeretnéd –suttogtam ajkába, és bár remegtem kicsit, de tovább csókoltam.

- nem tudom….én…én nem értek ehhez igazán… - dadogtam kicsit, és igyekeztem legyűrni a zavaromat, ami csókjainak köszönhetően sikerült is valamennyire ,legalább is egyelőre. Kezdtem megszokni a tudatott, hogy félmeztelenül fekszem egy fiú ágyában, és arra készülök,hogy neki adom magamat, és az ártatlanságomat is.
- ennek örülök,már, mint, hogy te leszel nekem az első, én pedig neked az első – mondtam mosolyogva, és megcirógattam az arcát. Délelőtt nem gondoltam volna, hogy idefogok kilyukadni, még a könyvtárba sem, amikor elindultunk lefelé. Igazándiból nem tudom megmondani, hogy hol szerettem bele.
A nyakamhoz hajolt, és csókolgatni kezdett, amitől kirázott a hideg, de kellemesen,majd elkuncogtam magamat.
- Csikizel – mondtam vidáman neki, és loptam tőle egy gyors csókot,de végül nem érintett meg, pedig már vártam. Kíváncsi vagyok,hogy ott is olyan jó e ,és kellemes e az érintés, mint ahogy az arcomat megérintette. Aztán elpirultam, amikor levetkőzött ő is félig, pedig már láttam így őt, de most valahogy más volt. Bőre az enyémhez ért én pedig megremegtem ismét, de főleg akkor, amikor megérintette a kebleimet. Aztán lenéztem, hogy igaz e, amit mond. tényleg illett a kezében.
- cirógatsz még kicsit, aztán ….aztán jöhet ,eddig tetszik a dolog, és csak hogy tud, nem minden remegésem a félelemről szól. most is,hogy ott a kezed bizsergek tőle – viszonoztam a csókját, majd kicsit elmélyítettem, hiszen ez már nagyon is jól megy. Élvezettel kóstolgattam, és dugtam át a nyelvemet a szájába.

- remélem sikerül örömet okoznom neked, bár szólj, ha valamit rosszul csinálok, vagy éppen nem csinálok semmit sem – kértem őt szépen és adtam az orrára egy puszit,mert azt értem el. Aztán felsóhajtottam, mert Jer játszani kezdett a mellemmel, ami nagyon finom volt.
- Ne hagyd abba, ez nagyon jó – suttogtam a fülébe,és a nyakát kezdtem csókolgatni, ahogy ő is csinálta. Remegő kezemmel megsimogattam a vállát, majd a hátát is végig. Igazán finom a bőre. Láttam, hogy néha a szoknyámra néz,de nem tett még semmit sem, én pedig egyelőre nem szóltam neki emiatt. Tudtam, hogy annak is le kell kerülnie, és talán le is lehetne venni,hiszen van rajtam bugyi.
- szeretnéd,hogy levegyem ezt is? – mutattam a szoknyámra végül, és a vállát csókolgattam közben, és cirógattam finoman az ujjbegyeimmel.
Elmosolyodtam szavaira, majd megemeltem a csípőmet önként, és elkezdtem letolni a szoknyámat.
- segíts, egyedül nem fogom tudni levenni – kértem őt ,és éreztem, ahogy megint elvörösödöm.
- Jer…a nadrágod alatt van valami? – tettem fel a kérdésemet irtó zavarban, majd visszadőltem az ágyra, immár egy szál bugyiban.
- ha szeretnéd leveheted, csak szeretném, ha rajtad is lenne valami, vagy várj …-kuncogtam el magamat, és odaszaladtam a függönyhöz, és vissza behúztam, már sokkal kellemesebb volt minden a félhomályban.
- most már levehet, ha van alatta valami,ha nincs –visszafeküdtem az ágyra, és vártam, hogy mi lesz tovább.persze kíváncsi is voltam, meg féltem is, de annyira jól esett, ahogy a mellemet masszírozta, hogy többet akartam.

- én se tudom igazán kifejezni neked miket ébresztgetsz bennem ,a szívemet pedig elloptad valamikor tőlem – duruzsoltam a fülébe, majd a nyakát kostolgattam az ajkammal. és egyre bátrabban simogattam a vállait, és a karjait. Majd nem olyan ritmusban, ahogy a mellemmel játszott.
Segített kibújni a szoknyából,majd ő is levette a nadrágot, miután behúztam a függönyt.
- ez tényleg jó ötlet – én se szeretném,ha ránk nyitnának. egyrészt így is úgy is zavarban leszek nagyon, másrészt itt fogok bénázni, mert nem tudom mit kell csinálni. persze láttam már ezt azt filmekbe, de azoktól is teljesen zavarba jöttem. remélem a szárnyaim nem fognak előbukkanni a dolog közben.
visszajött, és rám feküdt, amitől akaratlanul is felnyögtem.
- akkor vedd le, és kicsit gyorsíthatunk, a végén meggondolom magamat, én pedig nem akarom, a tiéd szeretnék lenni –suttogtam vissza a fülébe, és végig simogattam a hátát. Kezem az alsónadrágjának a szélével játszott, ezt is láttam, és gondoltam kipróbálom nincs ebben semmi rossz.
- bizsergek is tőle itt ott, de ez kevés még ugye? - közben, ha leszállt rólam, akkor segítettem kibújni a bugyimból.
- csináljuk azt, hogy csináld, amit kell, és ha valami nem jó,vagy nem tetszik akkor szólok, rendben? – néztem rá kíváncsian.
- nem szeretnélek feltartani, de nem tudom,hogy működik ez a dolog,de azt tudom, hogy vágyom rád, és neked akarom ajándékozni az ártatlanságomat, mert tudom,hogy nálad jobb helyen nem lesz

Lehúzta a bugyimat, és ott feküdtem meztelenül alatta. Nagyot nyelte, amikor ő is levette az alsóját. Még nem láttam férfit meztelenül, persze képet már láttam tankönyvekben, de ez merően más volt. Tátva éppen nem maradt a szám az elém táruló látványtól, de egy ideig csak méregettem őt. Ahogy azt is,hogy a férfiassága belém fog e férni, most hirtelen olyan nagynak tűnt a dolog, én pedig kicsinek éreztem magamat.
Igyekeztem nem gondolkodni tovább,mert a végén megfutamodom, azt pedig nem szeretném. nem szeretném,ha Jer szomorú lenne, mert nem tudok az övé lenni, pedig nagyon akarok. Ráadásul itt-ott bizsergek, és furcsa mód a lábam között is,pedig ott még soha nem éreztem ilyet.
- te is bizseregsz? – kíváncsiskodtam kicsikét, majd nagyon nyeltem, ahogy felém helyezkedett, meg a lábam közé, és váratlanul elmerült bennem. Kezemet egyből a vállaira kaptam,hogy megkapaszkodjam bennük, talán a körmömet is kicsit a vállába vájtam, és hangosan felsikoltottam.
- Jer….ez…..fáj…. – dadogtam, és még mindig erősen kapaszkodtam belé, és a könnyem is elindult az arcomon időközben, ami akkor keletkezhetett,amikor hirtelen megmerítette bennem a férfiasságát.