Kaneko Momoko szobája

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 7:05 pm

Furcsán jóleső érzés volt számára az, ahogyan Ai-chan már-már túlzott lassúsággal az arcán lévő szakét nyalogatja, sőt talán néhol már nem is az itallal, hanem saját nyálával került kapcsolatba, de Momo már eleget ivott ahhoz, hogy ne szóljon ezért. Most úgy érezte tényleg dorombolni lett volna kedve, de Tomoko olyan közel ült hozzá, hogy meg sem akarta próbálni a dolgot. Ahogy az arcát nyalogató osztálytárs kissé arrébb vonult, egyik szemét kinyitva pillantott a lányra, aki azonban zavartan kapta el a tekintetét. Csak nem bűntudata van azért, mert a büntetés ennyire balul sült el? Nagyon remélte, hogy nem így van a dolog, kár lett volna, ha a lány emiatt érzi magát rosszul.
- Már elég lesz, Ai-nyan - szólalt meg végül, mire a lány hátrébb húzta a fejét, és a biztató kurjantások helyét harsány nevetés vette át. Momo maga is nevetett, remélve, hogy hátha így Tomoko sem érzi magát olyan rosszul. Közben az egyik lány máris az üvegnél termett és újra pörgetett, az üveg pedig pár kör után lassulni kezdett, míg csak nem feléjük mutatott újfent. Közel ültek egymáshoz, így bármelyikük lehetett, de Momo most inkább a maga számára vállalta a dolgot. Mivel sok volt egymás után a merés, úgy gondolta kicsit csillapíthatja a kedélyeket, ha ő most a felelést választja.
- Én jövök, nya! Felelek, annyak is eljött már az ideje.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Igyekezett palástolni arcára időnként kiülő vegyes érzelmeit. Irigykedett is, hol egyikükre hol másikukra, kicsit rosszul is érezte magát a dolog miatt és mindeközben még valahogy tetszett is neki a dolog, emellett vicces is volt. Így hát közömbös arcot vett fel, ami ugyan sikerült neki, nem nagyon illett az arcára, bár ezt nem tudhatta. Persze, sokáig ez sem tarthatott, ahogy Ai-san próbatétele sem, s mivel elfelejtett Momoko pörgetni, megtette hát ugyanazt valaki más helyette, akit Tomoko még szintén nem ismert.
Egy picike méreg kapta el, amikor megint úgy látszott hogy őrá kerül a sor, a Senpai viszont csorsan lefoglalta a célpont szerepét, ő pedig éppen kitárt száját visszacsukta, s kicsit összébb húzódott. Azért nem kellett megmenteni sem, nem volt ő gyenge... de azért mégis jobban érezte magát, s lopva a lányra sandított, aki választva megmérettetését, már meg is kapta a kérdést.
- Szerinted ki a legtutibb sztár pasi? - hangzott egy érdeklődő vigyor kíséretében.
Ilyen érdektelenül üres kifejezés még nem ült ki Tomoko arcára társaságban. Ajkai unottan lebiggyedtek, szembogarai összementek, szemhéjai pedig majdnem teljesen lecsukódtak, ahogy a kérdezőre meredt. Az persze nem vette észre most, ahogy a többiek sem, erre a legtöbben kíváncsiak voltak ugyebár.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 7:49 pm

Momo szinte észre sem vette a mellette ülő lány ingatag hangulatváltozásait és az arcán végbemenő számtalan változást, mivel csakhamar előállt a pörgető lány a neki szegezett kérdéssel, ami kissé kevésbé volt meredek, mint elsőre számított rá, ugyanakkor számára igazán nehéznek bizonyult. Míg sportolók esetén nem lett volna komolyabb gondja azzal, hogy kibökjön egy nevet - ha néha egy kevés tévéhez szottyant kedve mindig sportcsatornákat nézett - de filmeket szinte soha, ez a fura, sztár nevű létforma pedig ott tanyázott. Jobban megizzasztotta ez a kérdés, mint az előbbi arcnyalás, érezte magában, de nem volt mit tenni. Nagyot nyelt, miközben kutakodott az elméjében, majd...
- Azt hiszem tudom! - villant belé a felismerés. Valahol még egy plakáton olvashatta ezt a nevet, de most biztosan jó lesz. - Sean Bean, nya!
A kitörő nevetés szinte betöltötte a szobát, Momo pedig kissé lekonyult fülekkel, értetlenül pislogott körbe.
- Ez nyem vicces - mondta maga elé, de igazán nem volt ebben biztos. Talán vígjátékokban játszik?

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

A pillanat elszálltával már ő is figyelni kezdett, egy kicsit kíváncsi lett, hogy vajon milyen fajta sztárok érdekelhették őt inkább. Nagyobb diónak bizonyult, mint hitte és hitték valamennyien, ez kiderült a türelmetlenségükből, ami egy idő után kezdett eluralkodni a társaságukon. Tomoko például el nem tudta képzelni, mit lehetett ezen ennyit gondolkodni, talán már a helyében rávágott volna valamit, mégha eszébe se jutott, hogy őt esetleg egyenesen kiakasztotta volna a kérdés. Ha a feje nem lett volna nehézkes, biztos jobban pörög az agya, talán aggódni is kezd, de most egy kicsit túl sok minden került abba az említett nehéz fejbe, méghozzá üvegekből. De végül Momoko kibökte a válaszát, s eluralkodott a jókedv. Sean Bean... az nem egy meme? Ai-san egyszerűen csak összeesett, de a földön újra kitört belőle.
- A fene, már megint kinyírtak! - viháncolt, tehát ezt szemléltette az eséssel. Á igen, a színész aki többször halt meg filmben, mint nem. Csak Momoko nem látszott boldognak, s szeme sarkából kicsit szomorkásan nézte. Mi lehetett a baj? Arra gondolt, megkérdezi, de a Senpai megint elmosolyodott és pörgetett, megint egy másik lánynak szegezve így a kérdést.
- Ohohoké... akkor ebből is kettő, hihi... őőőőőő... mi is... ja, felelek! - döntött az kicsit kótyagosan

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Szer. Márc. 11, 2015 7:45 pm

- Nyazt hiszem tudom már - mosolyodott el Momoko, majd vidáman feltette a kérdését. - Borotválod magnyad ott lent vagy sem?
- Szeretnéd tudni...? Akkor... nézd meg! - vigyorgott rá a lány, mire a többiek nevetni kezdtek, Momokonak pedig enyhe pír költözött az arcára.
- Ez nem válasz! Rendes választ! - lépett közbe Ai-chan, aki mostanra úgy tűnik valamiféle játékmesterré vált közöttük. A lány megvonta a vállát.
- Fazonra borotválom! - közölte, mire a lányok dobolni kezdtek a földön a válasz bátorsága miatti lelkesedésünkben. Nos, ez már mindenki igényeit kielégítette. Ezután ő pörgetett, és ezúttal félreérthetetlen helyzet állt elő: az üveg egyértelműen Tomokóra mutatott. Ő azonban csak motyogott valamit, amit a mellette ülő Momo sem értett.
- Nem hallottam mit mondtál! Mersz? - kérdezte a pörgető lány leplezetlen vidámsággal. Mielőtt azonban Tomoko válaszolhatott volna, Ai-chan ismét felemelkedett.
- Én hallottam! Azt mondta mer! - mondta fennhangon, mire a többiek is nevetni kezdtek.
- Mer! Mer! Mer! - kántálták kórusban, amihez Momo is csatlakozott vidáman. Mikor elhaltak a hangok, a pörgető lány vidáman dörzsölte a kezét.
- Akkor azt hiszem ideje valami jó kis feladatnak. Mondjuuuuk... cserélj bugyit - máris kitört a kuncogás, miközben a lány körbetekintett a társaságon, majd gonosz kis mosoly ült az arcára. - Ai-channal!
- Ó tényleg én? - kérdezte, és mintha örült volna a helyzetnek. Momo érdeklődve figyelte Tomoko-chan reakcióját erre a feladatra. - Remélem egyikünké sem olyan, mint Momo-chan arca!
Momo egy pillanatig nem értette mire céloz, de a lányok újabb nagy hahotában törtek ki. Ekkor jött rá, hogy a felnyalogatott sake még nem száradt meg rajta. Kicsit elpirult, miközben kicsit megkésve ő is felnevetett.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Tomoko végre több pörgetést is megért úgy, hogy nem őrá esett a sor a feladatválasztásban és végrehajtásban. Nyugodtabban helyezkedhetett el és így csakhamar úgy érezte, feje is picit tisztább és a levegő is hűvösebb lett körülötte. Ettől persze zavarban maradt, melyet hamar felerősített egy kérdés, amit Momoko szegezett az éppen soros osztálytársához. Úgy elsőre kotyagosságából kifolyólag a fejét billentette meg, de mikor válasz helyett egy kihívó kérdés érkezett, megint elkerekedtek szemei és akaratlanul (?) is egy pillanatra a lány szoknyája felé pillantott, de az persze nem tett semmi kitárulkozót végül. A feleletére azonban arca tért vissza korábbi állapotába, vörös lett, de nem tehetett róla hogy elképzelte őt emiatt úgy, hogy tényleg bizonyította is állítását. Egészen belemélyedt a látomásba, orra alatt duruzsolva a végső válasz szavainak ismétlését, majdhogynem a nyál csordult ki szája szélén. Ha nem érzi meg és aztán fogja fel, hogy minden szem rá szegeződik, talán tovább kavargatja gondolatait
Rémülten, hogy viselkedése árulkodó volt, felocsúdott és már mentegetőzött volna valamit, ha Ai-san szavai meg nem magyarázzák a szituációt. Igaz, még abban a percben feje tetejére állítva Tomoko megmenekülését Tomoko zsákutcába árkezésévé. Arra már nem is gondolt hirtelenjében, hogy igazság szerint ő nem is választott semmit még, a feladat túlságosan is nagy fontossággal bírt gondolatai listájában. Ajkai rebegni kezdtek, pedig mondani nem akart semmit, szemei pedig Ai-san szmeibe találtak, bár néhány pillanatig kicsit üreskésen, mintha még nem fogta volna fel holott már régen túl volt azon. Forró levegőt lehelt ki, ő legalábbis annak érezte reménytelen kísérletét, hogy lehűtse magát
Nem is tudta hogyan csinálja, megcsinálja e, muszáj egyáltalán levetnie magáról, de rögtön konfliktusba keveredett magával, hogy cserébe megkapná Ai-san bugyiját, aki nem is olyan régen még erotikusnak tűnt szemeiben, pedig az általa kiötölt feladat egy kicsit véletlenszerű ötletnek indult. A feltörő kacaj mentette meg, mindenki nevetett már ugyanis, jóízűen és nem kinevették, ami annyit jelentett hogy éppen senki se őt figyelte, így hát megragadva hirtelen adódott lehetőségét felpattant, s ruhája alatt lehúzta kék csíkos alsóneműdarabját, majd térdre rogyva Ai-san felé nyújtotta, kérdőn tűnődve, mi következik. Már amennyiben befejezik a nevetést még aznap...

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Szer. Márc. 11, 2015 8:56 pm

A nevetés egészen addig folytatódott, amíg Tomoko maga elé nem nyújtotta bugyiját, amit először Momo vett észre, majd Ai-chan is észlelt. Ahogy ők abbahagyták a nevetést, lassan a többiek felől érkező hangok is elhaltak és pár pillanatos szünet állt be a társaságban.
- Nézzétek csak, a legkisebb a legbátrabb közülünk! - vigyorgott elégedetten Ai-chan a látványra.
- Hacsak nem volt nála egész végig egy tartalékbugyi - szólalt meg most a pörgető lány vidáman, de a röhögés ezúttal elmaradt. Mindenki inkább széles vigyorral figyelte a jelenetet, ahogy Tomoko, mint egy hű fegyverhordozó ura fegyverét, úgy tartja maga elé alsóneműjét. Ai-chan nem zavartatva magát fölállt, két kezével a szoknyája alá nyúlt, majd lassan lehúzta saját fehér selyembugyiját, mintha csak a közönséget akarná szórakoztatni. Aztán egyik, majd másik lábával is kilépett belőle, és előre nyújtotta Tomokoval, akivel kicserélték saját alsóneműiket. Ai-chan nem vacakolt sokat, két ujja közé fogva két végénél megfogta a bugyit, majd kifeszítette.
- Honnan tudtad, hogy a csíkos a kedvencem? - kérdezte kihívóan, mire többen kuncogni kezdtek.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Majdhogynem hosszú percekbe tűnt nyúlni a helyzet, főleg miután még jobban sikerült elvörösödnie a nem tudni milyen szándékkal tett dícséret hallatán. Bár oldotta a feszültségét bosszúsága, hogy valaki gondolt egyáltalán arra hogy pont ő csalna egy ilyen játékban, hiszen ő egyáltalán nem szokott csalni semmilyen játékba. Esze ágában sem volt magára haragítani másokat... szerencsére - talán az elfogyasztott saké segítségével - most ő sem vette aggáját annyira komolyan, mint tette volna valamelyik másik lány ott az ő helyében
Ugyan megrezzent enyhén, ahogy Ai-san felkelt, nyugton maradt és a lehető legjobban igyekezve leplezni érdeklődését végignézte, ahogy ő is követi példáját, s a lehető legkevésbé görcsösen kicserélte vele saját ruhadarabját. Már azon volt, hogy akkor újra felkel és belebújik, de Ai-san egyáltalán nem sietett ezzel annyira és egy játékon kívüli kérdést tett fel neki. Megint zavarba jött, s ujjbegyeivel morzsolgatni kezdte a puha selymet
- É-én nem tudtam... cs-csak szeretem mert... - mondta volna, mert sok szempontból kihívónak is tudott néhanapján számítani választása - ühm... m-mert csak úgy...
Jobb kíbúvót szavai összekeveredéséből nem találván, felkelt de úgy hogy majd hanyatt esett, s megpróbált belelépni az elsőneműbe, kerülve a további ügyetlenkedést. Halkan szusszant, mikor végül magán érezte a kényelmes anyagot, ami nemrég valaki más erkölcsösségét védte, melytől picit érzékenyülten félénken pislantott körbe a többiekre. Szívverése tetszésével párhuzamos volt, a feladat jó oldala erősebbnek bizonyult a negatívnál, bár nem mosolygott, megkönnyebbült valamennyire. Ai-san bugyija jó helyen volt nála

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Kedd Márc. 17, 2015 1:39 pm

Ai-chan arcára megmagyarázhatatlan értelmű mosoly ült ki, miközben Tomoko magyarázkodását hallgatta a bugyiról. Nem szánta komolynak a kérdést, ezt tudta Momo, hiszen ismerte már annyira a lányt. Ellenben szeretett félreérthető megjegyzéseket tenni és ilyen vicceket elsütni. Eddig nem volt biztos benne, de egyre jobban úgy érezte, valami alakul közte és Tomoko között. Egyszerre örült ennek, hiszen egyik jó barátnőjéről volt szó, és volt szomorú, hiszen ő is nagyon kedvelt ő is a kicsit visszahúzódó, de mégis szerethető kōhait.
- Nos, lehet a vörös fonál teszi ezt - mondta, és a lányok egyöntetűen kifejezték tetszésüket egy hangos húúúval. Ai-chan csak azután látott hozzá az öltözködéshez, hogy Tomoko befejezte azt: harisnyás lábát, jó előre kinyújtotta - talán direkt - a lány felé, és előrehajolva így húzta rá a bugyit, majd hátralépve másik lábával is belelépett, és pár kecses mozdulattal máris magára segítette ezt. Egy alig észrevehetőt kacsintott Tomokóra, majd dolga végeztével leült, és a lányok hangos padlódörömböléssel ismerték el a feladat tökéletes végrehajtását. Most ismét Tomoko köre következett.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

- Áeh, Nene nene nem! Csa-csak véletlen egybeesés lelehet...! - tiltakozott a kínos elmélet ellen a kacagás közepette, de csak nélhány másodperccel tovább tartott inkább emiatt. Így hát elhallgatott, visszavonulva a reflektorfény elől. bár hamar rájött hogy most neki kellett pörgetnie a flakont. Gyorsan túl akart esni rajta, talán túl gyorsan is, az 'üveg' kicsit túlpörgött és eltartott míg megállt, éppen a házigazda előtt. Legyűrve a még mindig rajta összpontosuló figyelmet, kicsit előrebiggyesztette a fejét, haja árnyéka eltakarva szemeit, de nem a rövidke pillanatra arcára húzódó hamiskás mosolyt. Most úgy eltereli magáról a szemeket, hogy vissza se néznek, valami hatásos feladatot vagy kérdést kell adnia
- Te-tehát senpai, mer vagy... felel? - kérdezte halkan, agykerekei pedig már dolgoztak a lehetőségeken

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Kedd Márc. 17, 2015 3:23 pm

- Nem Nenének hívnak - közölte vele vidáman Ai-chan a nyilvánvalót tiltakozására, mire a lányok ismét nevetésben törtek ki. Hangjában nem volt semmi bántó, inkább csak incselkedni akart kicsit a másik lánnyal. Momo is vidáman nevetett ezeken, de valahogy nem tudott teljesen felszabadulni ezúttal. Akárhogy is kedvelte a barátnőit, azért hívta ide Tomokót, hogy ők közelebb kerülhessenek, nem azért, hogy közben valamelyikükkel összejöjjön. Persze Ai-chanról eddig még csak nem is sejtette, hogy a lányokat szereti, hiszen minden fiús kibeszélős témában odatette a magáét. De ahogy Tomokóval viselkedett, egyértelművé tette Momo számára, hogy egyszerű viccelődésnél többről van szó. Momót általában mindenki egy gondtalan lánynak tartotta, és ő is eként gondolt saját magára, de ez most egyre jobban aggasztotta. Csak arra kapta fel a fejét, hogy Tomoko éppen hozzá beszél, és ahogy az üvegre pillantott, rögtön realizálta is ennek okát.
- Nyazthiszem... - szólalt meg, hogy átgondolhassa a dolgot, de végül mégiscsak ösztönösen választott. - Merek, nya!
A lányok ismét dobolni kezdtek a padlón, hogy kifejezzék tetszésüket.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

A választás könnyebb irányba terelte a lehetőségeket, figyelemfelkeltő dolgokat mindig is könnyebb volt kitalálni, mint figyelemfelkeltő kérdéseket. A zavartkeltő feladatok egyébként is nála kezdődtek el, ideje volt neki is kapnia egyet. Gyorsan összeszedte magát, a torkát is köszörülgette, majd kicsit határozottabb testtartást vett fel
- T-tánc! - emelt hangján, de rögtön meggondolta magát - A-az állólámpával, de nem mint partner, hanem m-mintha rúd lenne! Meggyőzően!

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Csüt. Jún. 16, 2016 8:19 pm

Tomoko elég érdekes feladatokat tudott kitalálni, gondolta magában. Persze valahol sejtette, hogy ahogy egy állólámpa mellett rázza magát, az viccesnek fog tűnni. Legalábbis a többiek számára biztosan. Momo felállt a helyéről, és egyetlen mozdulattal elkapta a közelben lévő állólámpát, majd derekát ringatva odalépett hozzá, de itt egy pillanatra megállt. Fogalma sem volt róla, milyen is lehet egy igazi rúdtánc.
- Legyen tánc! - kurjantotta Ai-chan, mire a többi lány is csatlakozott hozzá, együtt kántálva ezt a felhívást, mint egy kis vicces rigmust. Momo jobbnak látta belekezdeni tapasztalatlansága ellenére is, és jobb híján elkezdett a rudat fogva mozogni, igyekezve minél elnyújtottabb és erotikusabb mozdulatokat tenni. A lányok hangosan fütyültek és tapsoltak a látványra, így azért annyira talán mégsem csinált nagy hülyeséget. Jó pár percig folytatta a mozgást, míg végül úgy ítélte meg, hogy eleget tett a feladatnak. A lányok elragadtatva éljeneztek, ő pedig gyorsan meghajtotta magát, majd egy ugrással a helyén termett.
- Lássuk, kinek nincs most szerencséje, nya - jelentette ki vidáman, és egy széles mozdulattal megpörgette az üveget. Az jó pár alkalommal körbefordult, mielőtt lassulni kezdett volna, majd végül úgy állt meg, hogy saját magára mutatott. Momo ráncolni kezdte a szemöldökét, mire a lányok felkuncogtak. Ai-chan mosolyogva hajolt előre, és egy aprócska pöccintéssel Tomoko felé lökte az üveg száját, majd Momóra kacsintott.
- Szerintem mindenki látni szeretne egy illő bosszút! - jelentette ki, mire a lányok hangosan viháncolni kezdtek. Momo egy pillanatig eltöprengett azon, hogy mi legyen, de nem akart konfrontálódni egyikükkel sem, így belement a folytatásba.
- Nya, szóval... felelsz vagy mersz?

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

- Húúúh - fújt ki elkábultan a gondolkodástól, s ide-oda mocorogva végül nekivetette a hátát egy mögé kerülő tárgynak, ami elég jól rögzült hogy megtartsa. Onnan pislogva nézte Momoko eleinte némi noszogatást igénylő mutatványát. Igaz, Tomokonak eszébe se jutott olyasmin elgondolkodni, hogy vajon házigazdájuk éppen ötlettelen volt vagy valami más, ő lassan azon kapta magát hogy egyszerűen csak bámulja
Neki elég volt látnia, máris nem kezdett másfelé nézni vagy gondolkodni, szemei félkábultam bámulták az egyre kifinomultabbá váló előadást, legalábbis abból a szempontból ami Tomokot érdekelte. Lehet hogy a többiek csak bekattantak picit az alkoholtól, de őneki most minden másnál jobban tetszett a páholyból látott "tánc". Csak nézte és nézte ahogy a lány teste finom mozdulatokkal illegette magát, semmi más nem tudta éppen érdekelni, legfeljebb az hogy vajon milyen lett volna, ha ritkított ruhában tette volna ugyanazt. Mikor véget ért a feladat, ő még mindig félrebillent fejjel bámulta Momokot néhány pillanatig, mígnem végre megmoccant és megtörölte a szája szélét. Megpróbált felegyenesedni, de ahogy háta mögűl eltűnt a biztos pont, megfordult körülötte a világ, s pár újabb másodpercig tartott mire minden helyreállt. Az üveg pörgött és Momoko előtt állt meg, de valaki máris kikorrigálta a lehetetlen helyzetet
- Eeeenn én is merek - vágta rá szinte azonnal, de az esze pár pillanattal le volt maradva a nyelve mögött, így nem állta meg motyorgás nélkül - m-minden olyan mint egy éjszakai bár, ihihi, cs-csak itt ruha is van, ehe

» Rin és Alice szobája
» Hayate szobája
» Mia szobája
» Asako szobája
» An testvérek szobája