Kaneko Momoko szobája

Tárgy: Kaneko Momoko szobája Szomb. Jún. 28, 2014 11:55 pm

Átlagos egyágyas kolis szoba, amelyen lakója alakítgatott kicsit. Az ágy a szoba ajtóval átellenes végén található, mellett egy tanulóasztal, amelyen a káosz egyelőre nyerésre áll: összedobált tankönyvek és gyakrabban használt dolgok találhatóak közelebb, míg hátrébb kényelmesen pihennek a kevéssé használt dolgok. Ruhásszekrényében több sportszert és sportruhát is tart, valamint ide dugja el az olyan dolgokat, amiket nem akar, hogy mások meglássanak. A szoba közepén egy alacsony asztalon laptop pihen. Egy tévé is található, amit néha unalmasabb pillanataiban, fáradtan néz.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Jún. 29, 2014 12:04 am

Mikor végül elkészült a berendezkedéssel a neki kiadott kolis szobában, úgy érezte, hogy végül itt is el tud tölteni egy kis időt Tomokóval. Hamar összebarátkozott néhány lánnyal az osztályából, akik unszolták, hogy tartson szobaavató bulit, amibe végül is beleegyezett, mivel jó lehetőségnek tartotta, hogy meghívja rá a lányt is. Sajnos amikor a szobájában kereste, nem találta ott, és mivel a telefonszáma nem volt meg, végül egy darab papírra gyorsan felfirkantotta üzenetét, és becsúsztatta az ajtó alatt, abban a reményben, hogy a címzett majd megkapja. Momo kissé izgatottan várta a nagy nap eljöttét, hiszen nemcsak Tomokóval tölthetett el időt, de egyúttal saját maga szervezhetett bulit is, ami odahaza, a szigorú szülői házban kifejezetten tiltott volt. Csak néhány barátnője hasonló eseményére jutott el, és azokból próbált ihletet meríteni. Estefelé, a beszélt időpontban meg is érkeztek az első vendégek.
- Nyitom már! - szólt hangosan, és izgatottan, felálló, a végén bekunkorodott farokkal, illetve fülekkel nyitott ajtót: néhány osztálytársa volt az. Beinvitálta őket, és hamarosan beszélgetni kezdtek az aktuális pletykákról, illetve a lányok hamarosan valamelyik démonfiúról kezdtek beszélgetni. Sosem értette ezt a szokást: mi tetszhet egy lánynak egy fiúban? Miközben csendben hallgatta őket, alig várta már, hogy feltűnjön Tomoko... Ha ugyan megkapta az üzenetet.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

/Kaneko Momoko/

Nem volt nehéz dolga néhány nappal ezelőtt, hogy felfedezze Momo-sempai üzenetét, hiszen szokása volt lógatni az orrát egy-egy fáradt iskolai nap után. Egy kicsit azért gondolkodott rajta, a múltkor egy kissé túlreagálta talán a macskalányt, viszont kedves volt és ronda büntetést sem szabott ki rá. Inkább amiatt aggódott az elkövetkező napokban, hogy kiket hívott még el oda, mert biztosan nem lesz egyedül és ő bizony nem szokott hasonló összejöveteleken részt venni. Sokat morfondírozott hát a dolgon, megéri e elmenni, a kijelölt nap azonban egyre csak közeledett és az idő így bizony nem hagyta nyugton.
Döntött hát végül: nem akarta figyelmen kívül hagyni a meghívót, már csak emiatt is el kellett mennie. Már csak olyan ruha kellett, ami nem iskolai volt és valahogy önmagához képest is újdonság. Hogy nem megszokott ruhaboltot talált, az biztos, de megtetszett neki valami, így hét ellopta egy kis táskával egyetemben, majd tapasztalatlanságból kifolyólag némi vesződés árán magára öltötte a darabokat. A vége persze az lett, hogy vagy fél órát forgolódott a tükör előtt és inspektálta magát, mondhatni valamiféle sznobszörny oldala jött elő arra a kis időre.

http://kepfeltoltes.hu/140629/for_forum_010_www.kepfeltoltes.hu_.png

Az idő pedig végül eljött, így fogta kedves könyvét és a táskába helyezve megsimogatta, mindig a közelében volt, de akkor legyen már éppenséggel kéznél is. Rendet rakott egy kicsit még, bár nem volt mindig szokása, de most határozottnak és erősnek érezte magát, az ajtó bezárása után pedig nekivágott a folyosónak. Mire azonban az ajtó elé ért, bátorsága elszállt és rögvest megrohamozták a "mi van ha rosszul nézek ki?" és a "mi van ha kinevetnek?" kérdések. Kellett hozzá néhány perc míg bekopogott, de már szégyenlősen el is takarta arca egy részét a kezei közt szorongatott meghívó cetlivel, remélve, hogy el tud bújni mögötte.

http://kepfeltoltes.hu/140629/for_forum_011_www.kepfeltoltes.hu_.png

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Jún. 29, 2014 5:03 pm

Momo kellemes beszélgetés közepén járt. A vele szemben ülő lány osztálytársa éppen egy vicces történet végéhez közeledett, a macskalány pedig szórakozva hallgatta. Azonban mielőtt eljutott volna a másik a mesélésben eddig, kopogás hallatszott, mire azonnal felpattant a helyéről. Mivel az összes osztálytársa megérkezett már, csakis abban tudott reménykedni, hogy Tomoko futott be éppen. Pedig már kezdett letenni a dologról! Erre engedett következtetni a bátortalan kopogtatás, ami igencsak rá vallott volna. Ha nincsen kifinomult hallása, talán fel sem fedezi ebben a zajban. Vidáman lépdelve indult meg az ajtó felé, miközben a lány nem zavartatva magát befejezte a történetet.
- ...és akkor azt mondtam, hogy dobjátok a padlóla!
- Nyahahaha! - nevetett hangosan Momo a többiekkel együtt, miközben ajtót nyitott. Ahogy meglátta a papírfecni mögött bujkáló, kivörösödött lányt, a széles mosoly ott is maradt az arcán.
- Tomoko-nyan! - üdvözölte vidáman, miközben farkincája ismét feje mögé magasodott bekunkorodva és fülei felálltak az örömtől. Kedve lett volna a nyakába ugrani, de tudta, hogy ezzel csak elijesztené a lányt. - De jó, hogy itt vagy, nya! Nyagyon szép a ruhád! - dicsérte meg, mivel Tomoko tényleg kitett magáért. - Meg persze te is!
- Momo-chan, mikor bontunk sakét? - kérdezte bentről egy hang.
- Gyere, Tomoko-nyan! - invitálta be, és megindult befelé. Odabent az alacsony asztal körül négyen ültek, mind különböző ruhákban. Ahogy beléptek ketten, minden tekintet Tomokóra irányult.
- Ő az, akiről annyit beszéltél? - kérdezte az egyik lány szélesen mosolyogva, minden rosszindulat nélkül.
- Szerintem aranyos - súgta oda az egyik távolabb ülő a mellette lévőnek.
- Lányok, ő Aichi Tomoko - mutatta be. - Legyetek vele nyagyon kedvesek

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

A várakozás legalább nem nyúlt kínosan hosszúra, mivel hogy az ajtó kopogtatását követően nem sokkal ki is nyílt, egy fülig mosoly Momokot tárva a szeme elé. Szót nem sikerült magából kicsikarnia vidám üdvözlésére, de gyorsan meghajolt és ugyanezt elismételte egy pillanattal később, mikor rá kellett jönnie hogy mindenki őt bámulta. A kezeit kezdte volna masszírozni zavartságában, de inkább az ajtókilincset fogta meg és csukta be maga után, addig sem volt kötelező szembe állnia a többiekkel. Persze végül kénytelen volt, de kis időt nyerni is jobb volt a semminél.
- H-hahó... - nyögte ki magából végre, s lépve egyet körbepillantott, felmérve a terepet.
A szobában vele együtt hatan voltak, legalább kevesen mint amire számítótt és a négy lányt sem ismerte még, a hallottak alapján pedig ők sem őt. Ez kicsit megnyugtatta, mert hát nem akart rossz ismerőssel összefutni. Csak azt nem tudta mit kell ilyenkor csinálnia, hasonló összejövetelre még soha nem hívták el még. Kérdően nézett egyikükre, majd a macskalányra.
- Köszönöm a... m-meghívást? - próbált a semminél többet mondani, miközben igyekezett megnyugodni.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Jún. 29, 2014 7:00 pm

Momo jót mosolygott azon, Tomoko mennyire félénk is volt. Persze érthető is volt, de tudta, hogy a meghívott lányok egyike sem fogja bántani őt, mert ő olyanokkal nem volt hajlandó barátkozni. A macskákat sokan önzőnek tartották, pedig az élni és élni hagyni elvét követték a legtöbben.
- Én köszönöm, hogy eljöttél! - felelte a lány kissé félénk megszólalására. - Nyagyon sokat jelent nekem!
Közben a lányok szorítottak egy helyet neki az asztal körül, és többen leplezetlen érdeklődéssel pillantottak rá. Pár pillanatig tartott csak ez a helyzet, és vissza is tért a régi hangulat, a lányok ismét pletykákról, divatról és fiúkról kezdtek beszélgetni egymás között, szóval semmi komoly és megerőltető téma. Momo ezt kihasználva gyorsan előbányászta a szekrényből az egyik üveg sakét, amit vidáman vitt az asztalhoz, farkát játékosan jobbra-balra mozgatva.
- Nyippah! - kuncogott, miközben megdöntötte az üveget, majd beleöntötte a tartalmát az asztal közepén lévő forralóba, amit aztán farkát a kapcsológombhoz érintve be is kapcsolt. Azután helyet foglalt Tomoko mellett, kissé közelebb húzódva hozzá.
- Tomoko-nyan, mi újság veled? - kérdezte könnyed felvezetőnek szánva a kérdést.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Megint tekintetek keresszttüzében érezte magát, ezúttal azonban hamar véget ért, s mivel néma kérdésére a néma választ megértette, a neki kerített hely felé lépkedett, aztán egy pillanatnyi tétovázást követően leült a padlóra. Felváltva pillantott a két közvetlen mellette ücsörgőre, próbálva valamiképpen elkapni a megkezdődött beszélgetés fonalait, de nem nagyon járt sikerrel. Ugyan értette, hogy miről volt szó, csak neki úgy igazából nem volt olyan hozzászólnivalója, ami bevett sablon volt (és így ne hangzott volna már, vagy éppen el), a fiúkról pedig történetesen nem sokat tudott mondani.
Így hát azt kezdte figyelni, hogy Momoko mifélét ügyködött a melegítővel és a már imént is említett sakéval. Nem is olyan régen ő is megkínálta vele, most pedig talán nem is lett volna olyan rossz ötlet, így talán a kényelmetlen helyzetét is orvosolhatja némi figyelemeltereléssel. Egy perc műlva a macskadémon már ott ült mellette, s olyan kérdést tett fel neki, amire legalább tudott valamit válaszolni (nem mintha más kérdést kapott volna eddig).
- M-minden olyan mint amilyen lenni szokott... - mondta ki viszonylag probléma nélkül, a forralást bámulva mindeközben - a-azt hiszem meg akarnak buktatni történelemből is. És a S-sempai napjai hogy telnek...?

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Jún. 29, 2014 8:56 pm

Szerencsére úgy tűnt Tomoko egyre jobban megszokja a többiek jelenlétét, és talán már nem is idegeskedett annyira. Eddig jól haladt minden, de persze legutóbb is így érezte, aztán pofára esett, tehát nem akarta elszólni a dolgot.
- Momoko szívesen segít neked - ajánlkozott, meghallva azt, hogy a lány bukásra áll történelemből. Mindig is könnyebben tanulhatónak vélte, mint a reáltantárgyakat, igaz egyik se különösebben fogta meg soha. - Tanuljunk együtt, Moriko-nyan!
A korrepetálás szót azért nem használta, mert nem akarta ezzel zavarba hozni a másikat. Az együtt tanulás olyan semlegesnek és kölcsönös előnyökkel járónak hangzott. Persze az is volt, hiszen így több időt tölthetett volna a lánnyal és gyakrabban láthatta volna.
- Izgalmasnyan! Olyan hatalmas ez a hely, tele ismeretlen zugokkal! Minden nyap látok valami újnyat! - mondta vidáman. - A legutóbb egy olyan aranyos fekete cicust láttam!

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

- T-tud segíteni felelni is...? - nézett rá kétkedve, de nem magyarázta el, egyébként is másfelé tért el a beszélgetések fonala.
Aztán visszafordult az előttük hevülő saké felé, s megpróbált elveszni saját gondolatai között, de valahogy nem sikerült. Körbe sandított, gondolkodni inkább szobája magányában lehetett volna, kissé nyomasztotta a tehetetlenség, bár kívülről leginkább csak szokásos hallgatagsága látszódhatott. Nem értette ezt a szobanyitó ünnepséget, miért hívták őt meg, hisz nem is tudott semmi mulatságosat mondani, bár nem is próbálta, aligha érdekelték volna őket a dolgai, s csak bolondot csinált volna előttük is magából. Szerencsére Momoko is szóval tartotta őket, így nem lehetett gond.
- F-fekete cicust? - kérdezett rá spontán, talán mert nem érezte az összefüggést bármi eddigivel. Őt egyébként is utálták az állatok, így más egyebet nem tudott hozzászólni.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Jún. 29, 2014 9:31 pm

Tomoko csendesen meredt maga elé, és Momoko kicsit aggódni kezdett jól érzi-e magát a bulin. Szerencsére ebben a pillanatban jelzett a gép egy pittyenéssel, hogy elkészült az ital, Momo pedig a farka segítségével megragadta az első poharat és vékonyka sugárban egy kevés sakét engedett bele, aztán Tomoko elé helyezte, majd következtek sorban a többiek és legvégül magának töltött egy keveset. Most nem akarta elkövetni azt a hibát, mint legutóbb.
- A szobaavatóra! - emelte fel a kezével a poharat. - Kampai, nya!
Egyszerre megitta a tartalmát, akárcsak a többiek, és érezte, ahogy a forró ital végighalad a torkán, felhevítve előbb azt a részt, majd lassacskán egész testét. Elégedetten csettintett a nyelvével, és ismét Tomoko felé fordult.
- A cicusok olynyan aranyanosak, Tomoko-nyan - mondta neki. - Szép fényes fekete bundája volt! Megsimogatnyan volnya!
Látta, hogy Tomoko pohara kifogyott, így farkával ismét felemelte azt, és újratöltötte, majd a lány kezébe adta. Még közelebb húzódott hozzá, és farkincája lassan végigsimította a hátát, látszólag véletlenül. - Tomoko-nyan nem szereti a cicákat?

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Sietve elvette a poharat, nem akarta hogy miatta várjanak a többiek, csak mert ügyetlenkedik. Ugyan nem volt teljesen biztos abban, hogy feltétlenül jó ötlet, lévén bár általában nem volt ilyesmivel gond, néha kevesebb is hamarabb hatott, például hogy nem evett mielőtt eljött. De nem szerencsétlenkedett, megvárta a többieket és Momoko-sempai köszöntőjét.
- K-kanpai - mondta utána halkan.
Megvárta, míg mindenki nekiállt kortyolgatni, s csak aztán látott hozzá ő is, bár ettől függetlenül saját pohara néhány pillanat múlva üres is volt. Jól esett neki, finom is volt, nem is ütötte meg elsőre, abba viszont már nem gondolt bele, hogy máris újra töltöttek neki. Amúgy is inkább enyhén elpirult, mikor egy cicafarkat érzett a hátán végigsurranni, ha már cicákról volt szó...
- D... de... a ci-cicák aranyosak - motyogta, immár a második (sebtében kiürített) pohárral maga mögött, s hunyorogva pillantott ide-oda, mert úgy gondolta úgysem tűnik fel nagyon senkinek, ha megnézegeti a többieket kicsit...

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Szer. Júl. 02, 2014 7:19 pm

Ahogy Tomoko rá-rápillantott a többi lányra, észre kellett vennie, hogy közben ők is méregetik, de mindenféle ellenséges szándék nélkül. Ahogy odapillantott két lányra, azok hirtelen összesúgtak, aztán halkan kuncogni kezdtek. Momo egészen közel hajolt hozzá, és így válluk is összeért.
- Keresel valakit, Tomoko-nyan? - kérdezte tőle, és az alkohol megtette hatását, ugyanis már sokkal vidámabb volt stílusa a szokottnál is. Közben cicafarkával ismét "véletlenül" megérintette a lány hátát. - Pedig reméltem, hogy az én kedvemért jöttél el ide. Úgy örülök, hogy itt vnyagy - duruzsolta neki, miközben farkával ismét nyúlt, hogy újratölthesse a lány poharát.
- Szóvnyal szereted a cicákat. Sosem akartál egy snyaját macskát? Aki dorombol az öledben, nya? - kérdezte kicsit rájátszva a macskás beszédre, miközben az egyik füle megérintette a fejét. Tomoko érezte, hogy egyre gyakrabban pillanatnak rájuk lopva a többiek eközben, bár a beszélgetést úgy folytatták, mintha semmit sem történt volna.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Remélte, hogy el tud csípni tekintete egy-egy csípőt vagy másmilyen formát, de kis híján látványosan hőkölt hátra, mikor két lány pusmogni kezdett, pont miután rájuk pillantott. Ráadásul akkor hirtelen Momoko is megszólalt, szinte a nyakában, s kénytelen volt ösztönösen összerezzenni, ahogy az újabb rejtélyes érintésre is. Képzelődhetett...? A kérdésre nem válaszolt, mert hátra akart pillantani, a lány farkincája azonban sakét töltött éppen, így nem lehetett az... talán csak azért gondolta, mert megmozgatta a fantáziáját néhanapján az ilyesmi, ki is ürítette gyorsan a poharát, hisz bocsánatkérhetnékje volt.
- N-n-neh... neh keresek senkit... azér jöttem mer a Senpai hivott...
Nem tudta mivel magyarázkodjon, de Momoko megoldotta a problémát, ugyan másféle zavart keltve, pedig már kezdte magát megpróbálni jobban tűrtőztetni, mert olyan érzése volt, mintha mindenki őt nézte volna még akkor is, amikor éppen nem nézett még csak feléje sem senki...
- B-biztos... n-nemtudom... a... állatok nemannyira szeretnek...

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Szer. Júl. 02, 2014 8:35 pm

Kissé elszontyolodott először a válaszától, de rögtön felvidult, amikor mondta, hogy azért van itt, mert hívta. Közben elpusztította a harmadik sakéspohár tartalmát is, és Momo komolyan aggódni kezdett, hogy hamarosan elfogy az üveg kitöltött tartalma, aztán mehet a következőért. Mikor a lány említette, hogy az állatok nem igazán szeretik, halkan kuncogni kezdett.
- Ez nyem igaz, Tomoko-nyan - közölte vele ellentmondást nem tűrően. - A cicák biztosnyan szeretnek téged!
Azzal arcával gyengéden hozzádörgölőzött a vállához miközben farka ismét végigsimította a hátát.
- Csak egy kis szeretetre vágynyak cserébe - mondta, és farkát lassan előrenyújtotta a válla alatt, hogy megsimogathassa, ha kedve van hozzá.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

- Uuhuru honnan... - akarta mondani, de nagyot nyelt ahogy hozzá törleszkedett, vagy csak képzelődött - honnan tu-tudná... Senpai nem cica... cs-csak valami... hasonlódemás...?
Valami ugrott a fejében, ő legalábbis úgy érezte, ahogy egy-két pillanatig hátracsuklott feje és csak a plafonra bámult, s még a lámpafénytől sem hunyorgott. Pedig nem ivott olyan sokat, nincs más diák, aki ennyi italhoz férne ingyen... talán inkább mert nem evett ma túl sok mindent, s itt is inkább volt a csapat és ő külön, csak a Senpai dorombolta a fülébe a szavait. De mégis miért tartott még mindig ki az a sejtelme, hogy őt bámulták. Megpróbált felkelni, de először visszapottyant, s újra próbálkozott.
- M-meleg van... iszok egy... vizet... - motyogta magának, s mikor sikerült végre talpra állnia, körbenézett, merre volt a mosdó. Tényleg meleg volt, túl közel voltak a többiek, ő meg túl... érzékeny

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Szomb. Szept. 20, 2014 9:48 pm

- Nyaha, de tudunk beszélni a cicnyákkal - felelte Momo vidáman. - Néhnya közelebb érzem magnyamhoz őket, mint az embereket.
Tomoko láthatóan egyre kényelmetlenebbül érezte magát, ami picit elszontyolította a macskadémont, hiszen reménykedett benne, hogy a lány is képes lesz feloldódni. Persze sok ismeretlen között volt, de bízott benne, hogy egy kis idő múlva képes lesz ennek ellenére is jól érezni magát. Talán az alkohol is megártott neki? Mindenesetre nem tartotta vissza, amikor megpróbált megállni, és farkincájával sutyiban még segített is neki, miközben tekintetével ügyelt rá, hogy a jelenlévők egyike se nevesse ki a lányt kis ügyetlensége miatt.
- Minden rendben, Aichi-nyan? - kérdezte kicsit aggódva, farkával pedig kimutatott az egyik irányba. - Arra vnyan.
- De kis aranyos - kuncogott össze két lány, a kimelegedett Tomokót nézve.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Elvörösödött, pedig csak éppen hallotta meg őket, kapkodni is kezdte lábait, bár repülni célravezetőbb lett volna, valahogy mégsem volt benne biztos. A fürdőszobába érve, becsukta maga mögött az ajtót és a mosdókagylóhoz somfordált. Ott persze a tükörképével találkozott, leszámítva néhány verejtékcseppet az arcán, minden rendben volt. Így hát megengedte a vizet és tenyerébe gyűjtve lemosta az arcát, jó néhányszor ismételve meg a folyamatot. Végül sokkal jobban érezte magát, egy kicsit tompának érezte magát, de könnyebben vette a levegőt és végső soron nyúzott sem volt. Megtörülközött, aztán visszasétált a szobába megnézni, mit csináltak a többiek. Nos, senki nem ment el, de ami jó, hogy nem is lettek többen, az itt levőket pedig már megszokta.
- E-elnézést, csak ki kellett mennem kicsit... - magyarázkodott, bár rossz kifejezést használt, nem sokat számított - m-most mit csináljunk?
Nem szokta ezt kérdezni, de vendég volt, talán jogosan tette, valaki csak válaszol rá, már ha figyel.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 10:08 am

Bár szívesen ment volna a lány után, hogy megnézze nincs-e valami baja, Momo tudta, hogy jó házigazdához mérten maradnia kell és a többi vendéggel foglalkozni.
- Játsszunk valamit! - emelte az egyik lány a magasba kiürült poharát, amihez többen csatlakoztak. Momo az alkoholtól kissé spiccesen egyetértően bólintott, habár tudta, hogy az ilyen játékok néha túlságosan is hajlamosak voltak átlépni bizonyos határokat. Mikor Tomoko visszaért, először nem is láthatta, hogy éppen játék folyik, csak akkor mikor a két egymás mellett ülő lány feje kicsit oldalra fordult, így szeme elé kerülhetett, hogy éppen szájrapuszit adnak egymásnak. Mikor az egyik lány hátrébb húzta a fejét, nagy nevetés és kuncogás tört ki. Momoko csak remélni tudta, hogy ez nem ijeszti el a lányt.
- Felelsz vagy merszt játszunk, Aichi-nyan - közölte vele Momo vidáman. - Besznyálsz?

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Éppen csak hogy megpillantotta szeme sarkából a jelenetet, mire odakapta tekintetét, már véget is ért, ő pedig kerek szemekkel bámult. A Senpai viszont, mintegy előbbi kérdésére válaszolva, gyorsan felvázolta neki a helyzetet, mire ugyan sikerült megnyugodnia, de elpirulnia is. Rossz az, aki rosszra gondol - ült vissza a helyére, s egy rövid pislogást és néhány rá szegeződő pillantásokat követően, eszébe jutott, hogy kérdeztek is tőle valamit. A játékot szerencsére ismerte, bár még sosem játszotta senkivel, de ettől még nem ijedt meg annyira, csak kényelmetlenül érezte magát, ahogy a lehetőségeken rágódott.
- Á-háh, persze hogy igen, é-én is játszok! - tört ki belőle, s körbejáratta szemeit - Forgatunk valamit, u-ugye? Ki jön?
Tényleg kicsit félelmetes volt, az előbbi egy jobb féle választásnak tűnt, de hát éppen most futott le és ki tudja mi lesz majd az ő dolga? De hát, játszani kell, ez népszerű volt egyébként is, meg hát szeretett volna már végre valamit csinálni együtt velük, az ivászatot leszámítva. Így talán nem sugdolóznak majd róla annyit az iskolában, ha csigaházán kívül marad kicsit.
A várakozás nem tartott sokáig, egy pörgetés, mire valakinek kézen kellett állnia, aztán viszont az üres sakés üveg szája előtte állt meg. Hiába nézett körül, análkül is tudta, hogy nem az üveg alját kell nézni, így meg se kérdezte végül. A kérdést viszont egyikük igen, mire először is nagyot nyelt. Nem igazán érezte a külömbséget, ha hazudna azt nehéz lenne palástolni, ha pedig nem tenné meg, amit vállal, ugyanúgy lógathatná az orrát.
- M... m-me... f-fele... uhm... - keveredett bele mégis, mielőtt döntött végre - me-merek! ...?

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 11:31 am

Tomoko láthatóan meglepődött, majd kivörösödött a jeleneten, de szerencsére a kis szünet jót tett neki és a bátorságának, így hát beleegyezett abba, hogy beszálljon a játékba. Többen halkan felkuncogtak a válasza után, de a játék zavartalanul folyt tovább. Pontosan úgy állt meg az üveg, hogy mutathatott Momokóra vagy a mellett ülőre, de szerencsére barátnéja eleget ivott már ahhoz, hogy gondolkodás nélkül vállalja a feladatot, mire megkapta, hogy álljon kézen. Egy viszonylag jól tanuló lány volt, azonban a testmozgással néha gondjai voltak, ennek ellenére azonban remekül bemutatta a gyakorlatot.
- Nyáhá! - kurjantott Momoko, amikor a lány megcsinálta a gyakorlatot. - Nyagyon jó!
A következő pörgetésnél az üveg végre túllendül rajta, azonban a vége ezúttal Tomokóra mutatott, aki zavarba jött, és csak nagy nehezen tudta kimondani mit is vállal. Egy pillanat csend követte a kijelentését, majd az egyik lány kaján mosollyal megszólalt.
- Doromboltass meg egy cicát! - mondta, mire a többiek is azonnal átvették, egyfajta rigmusként kántálva. Momón kívül persze, aki rögtön értette mire is megy ki a játék... - Do-rom-bol-tass! Do-rom-bol-tass!
- Nyehe... Gyere Aichi-nyan, itt a farkam - próbálta túlkiabálni a zajt Momo.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Nagyot sóhajtott, valami nehezebb dologra számított, a következő pillanatban azonban rá kellett jönnie, hogy nem volt macska a szobában és a hozzá legközelebb eső lehetőség nem is volt állat. Ijedten nézett a lányra, s valóban, a lányok rágyújtottak egy ráolvasásra, vagyis inkább csak arra jött rá, hogy eredetileg sem macskáról volt szó. Csak akkor könnyebbült meg, amikor Momoko jókedvűen inkább csak bátorította, még a farkincáját is felajánlotta. Nem tűnt annyira ilyesztőnek így, inkább furcsának, egy lányt kellett csak úgy simogatnia, hátha dorombolni kezd, macskadémon vagy sem, túl jól illettek rá az extra érzékszervek.
Még egy pillanat vonakodást követően végre közelebb csusszant hozzá és ujjbegyeivel végigsimított a Senpai vidáman tekergőző farkincáján. Puha macskaszerű bunda fedte, már-már tényleg aranyos is volt, mint a cicáknál. Vagy bátortalanságból, vagy ügyetlenségből de nem sikerült elsőre kicsalni a dorombolást, ezért újabb bizonytalankodást követően féltérdre emelkedett és a lány hajába túrt, s úgy próbálta füleivel egyetemben simogatni, hogy ne borzolja fel. A macskák nem szerették, ő maga sem, így hát egy macskadémon sem biztos, hogy oda volt ha a túlbabrálták a haját. Puha haját - pislogott körbe szeme sarkából.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 12:34 pm

Tomokonak eltartott pár pillanatig mire rájött arra, amit Momo már az elejétől fogva tudott, ti. hogy a cica valójában őt takarta. Egy csapat lány és az alkohol sosem volt túl békés párosítás, és ez most is beigazolódott. Szerencsére a lány ismét felbátorodott, és kissé tétován, de végigsimította a macskadémon farkincáját, amitől kellemes érzés futott végig rajta, egészen a gerincéig. Dorombolást azonban nem csalt elő belőle a mozdulat, így Tomoko némi bizonytalan tétovázás után még közelebb húzódott, és hajába simított bele, a füleit érő cirógatás pedig még kellemesebb érzés volt. Enyhe pír költözött az arcára miközben a lány mindkét kezét használva simogatta farkán és fülén, és nem sokba telt, hogy halk, dorombolásszerű hangot csaljon elő belőle. Ámbár a zaj a gyomra felől érkezett, emlékeztetve rá, hogy valamit ennie is kell majd, Momo igyekezett ezt betudni annak, hogy sikerült a feladat.
- Nyagyon jó, Aichi-nyan! - mondta vidáman, és farkát átfonta a kezén. - Marnyadj itt!
A lányok halkan összekuncogtak, és újra pörgettek, mire az üveg az előbbi skandálás elkezdője felé állt meg.
- Merek! - jelentette ki a lány nevetve. Momoko arcára széles vigyor ült ki, és a mellette ülő Tomokóra pillantott.
- Te találj ki feladatot, Aichi-nyan!

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Nem volt benne biztos, hogy minden jól ment, mígnem a Senpai elismerését nem nyilvánította ki, pedig akkor is, ő meg mert volna esküdni... De senki nem vonta végül kétségbe, ezért megkönnyebbülten sóhajott, a végén még a hátát is simogatnia kellett volna, amitől aztán tényleg zavarban is találta volna magát hamar, vagy még annál is hamarabb. Kíváncsian nézett körbe jobban is az arcokon, először gondolkodva mélyebben is el érkezése őta, hogy ők vajon kifélék és mifélék lehettek? Mármint, nem ismerte őket, de hát biztos lesz rá alkalom, hogy kérdezzen, főleg ebben a játékban.
- F-felel, vagy mer Senpai? - utánozta a többieket, most hogy neki kellett kérdeznie.
De egyelőre dilemma elé került, a sorra kerülő lány ugyanis inkább merésznek ígérkezett, mintsem őszintének, Tomokonak pedig hirtelenjében csak ártalmatlan dolgok jutottak eszébe, amit viszont tudott, hogy nem a játék lényegét jelentette volna, így valami mást kellett kitalálnia. Ahogy bámult maga elé, igyekezett erősen gondolkodó arcot vágni, ha már tényleg törte a fejét rajta, ami most is nehéz volt kicsit az italtól... Ital??? Egyszerre csak megvilágosodott.
- B-buríts sakéval a-arcon valakit... é-és nyald le róla! - bökte ki enyhén kótyagosan, rövid kuncogással kiegészítve, csak akkor szeppent meg, ha rondán néztek rá.

Tárgy: Re: Kaneko Momoko szobája Vas. Szept. 28, 2014 1:20 pm

Jó lehetőségnek tűnt, hogy a lány bosszút állhasson a korábbi feladat kiötlőjén, így hát átengedte neki a lehetőséget, amit Tomoko erős gondolkodással vett tudomásul. Olyan aranyos volt, ahogy megerőltette magát, hogy Momo legszívesebben a nyakába ugrott volna, de uralkodott magán. Ezúttal nem fogja hagyni, hogy bármi elriassza magától a lányt, már ha ez a játék nem teszi meg. Mikor végül kibökte a feladatot, síri csend támadt a szobában, és többen összepillantottak. Ez a furcsa, fagyott állapot alig pár másodpercig tartott, mikor aztán hangos kacagás vette kezdetét, legjobban pedig az a lány nevetett, aki a feladatot kapta.
- Nyahaha, vicces feladat! - örült Momo, mivel úgy tűnt, a lány igencsak belejött a dologba. A feladatot kapó ekkor a többiek biztatására felállt, megtöltötte sakéval a poharát, majd két lépéssel... egyenesen Momo előtt termett, aki megpróbált tiltakozni. - Nya neee, Ai-chan!
- A feladat az feladat - kuncogott, majd egyenesen az arca felé tartotta a poharat, és egyetlen mozdulattal rálocsolta a tartalmát. A macskadémonnak csak annyi ideje volt, hogy becsukja a szemét, és hamarosan máris egy nyelvet érzett az arcán. A közeli test melege és a nyelvének nedves mozgása különös keverék volt, és talán még jobban érezte magát, mint az előbb.
- Nyehe, már elég lesz, nya! - tiltakozott szóban. A lány talán túlságosan is kiélvezte a helyzetet, és ezt úgy gondolta, hogy közben nem is láthatta, amint az arcának nyalása közben kihívó pillantásokat küld Tomoko felé.

Hozzászólások száma : 316 Join date : 2012. Feb. 17.

Tényleg megszeppent, mikor másodperceken keresztül úgy tűnt, hogy tényleg valamit rosszul csinált, még akkor is el volt képedve amikor a többiek elnevették magukat. A szívbaj kerülgette, ha úgy tetszik, majdnem a frászt hozták rá... vagy a frász kerülgette és majdnem szívbajt hoztak rá? A lány mindenesetre nem volt zavart, mi több kifejezetten szórakoztatónak találhatta a dolgot, amikor fogta magát és Momoko elé lépett, hogy annak rövid tiltakozása ellenére arcon borítsa és összenyalogassa.
Először csak figyelt mint a többiek, még el is kuncogta magát megint, de aztán azon kapta magát, hogy irigyen bámulta őket. Lehet, hogy legalább azt kellett volna kérnie, hogy vele csinálja meg? Akkor kettejük egyike ő lett volna, miért is ne, bármelyikük bármikor lenyalogathattak volna róla egy kis sakét, huh... De inkább elhessegette a gondolatot, mikor pillantása Ai-sannal összetalálkozott, s elvörösödtében töltött magának italt és lekortyolgatta a torkán. Végül persze még inkább oda jutott, hogy pislogva meresztette rájuk nagy szemeit. Miért is nem vele, yuhh?
- Ehe... ehehe... - vihogott halkan, de mindig félrepillantott zavartan, ha Momo-san vagy Ai-san esetleg rápillantottak.

» Iwa Makiko Szobája
» Angela szobája
» Mia szobája
» Rin és Alice szobája
» Hayate szobája