Rita Hanami szobája

Tárgy: Rita Hanami szobája Szomb. Okt. 20, 2012 9:53 pm

-Nem sietnél egy picit. Tudod, kezd egy kissé fárasztó lenni ennek a sok csomag cipelése. – Szólalt meg Dante a hátam mögött még én az ajtó zárjával bíbelődtem és némi ügyetlenkedés követően végre sikerült kinyitnom azt és megpillantanom az újdonsült lakhelyem. Elég tágas volt és nagyjából be is volt már bútorozva de eléggé rendetlen köszönhetően annak, hogy a nagyobb cuccaim még előttem megérkeztek ide és emiatt mindenhol dobozok voltak szanaszét pakolva.
- Kislány létedre elég sok poggyászod van és jó nehezek. – Tette le az utolsó két csomagot is majd kifújta magát.
- Először is már rég nem vagyok kislány. Másodszor pedig igencsak elpuhultál, ha már két bőröndöt se bírsz el és végül ebből csak egy az enyém a másikat te hoztad, ha nem emlékeznél. – Fordultam felé majd az idegen bőröndöt kezdtem el vizslatni. Vagyis ha pontosítani szeretnék, akkor inkább egy aktatáskához hasonlított. Dante erre szórakozottan megvakarta a fejét majd az arca hirtelen komorrá vált.
- Tényleg jó lesz ez így? Úgy értem biztos vagy benne, hogy itt szeretnél élni? – Kérdezte tőle szokatlan komolysággal.
- Persze! – Bólintottam magabiztosan. – Nem kell aggódnod, tudok vigyázni magamra, meg aztán amúgy sincs már túl sok lehetőségem. – Feleltem mire ő kissé lehajtotta a fejét pár pillanatra de aztán hamar újra vidámabb lett egy fokkal.
- Rendben akkor ideje bemutatnom az ajándékom. – Tette le az idegen a számomra idegen csomagot az asztalra és kinyitotta azt erre én pedig kíváncsian léptem oda mellé.
- Ezek csak nem…? – Kerekedtek el a szemeim mikor megláttam a két pisztolyt a táskában.
- De! Ezek ugyan azok a fegyverek amiket Inaban is használtál! – Bólintott Dante. A kezembe vettem az egyik pisztolyt és kicsit vizsgálgatva megbizonyosodhattam arról, hogy ezek valóban ugyan azok a fegyverek. Ezt onnan tudtam, hogy az egyik pisztoly bal oldalán egy igen mély karcolás éktelenkedett. A minőségén szerencsére ez nem rontott így még mindig tökéletesen használható. Magam elé emeltem a fegyvert és célra tartottam vele.
- Várj miért hoztad ezt ide? – Kérdeztem felvonva az egyik szemöldököm. – Ez egy közép suli minek nekem fegyver?
- Egy démonokkal teli iskola ezt ne felejtsd el… csak… ígérd meg, hogy legalább az egyiket mindig magadnál tartod! – Nézett rám ismét morckomor arckifejezést felvéve.
- Nem hiszem, hogy szüks… - Kezdtem neki de ekkor hirtelen megragadta a vállam és félbeszakította a mondandóm.
- Csak ígérd meg! Oké? – Rég láttam Dantet ennyire aggódni miattam így nem is akartam leállni vitatkozni vele.
- Rendben, meg ígérem! – Bólintottam majd kicsusszantam a karjai közül és elkezdtem kipakolni a cuccaim. – Valamit már rég meg akartam kérdezni tőled. – Álltam le és néztem ismét Dantera aki közben már az ablakhoz ment és az udvaron levőket figyelte.
- Mi az? – Kérdezte anélkül, hogy rám nézett volna.
- A legtöbb ember undorodik tőlem az aurám miatt. Te miért nem érzel így?
- Hmm… - Egy pillanatra elgondolkozott mire én szomorúan oldalra tekintettem. Nem akartam látni az arckifejezését. Habozott a válaszadással. Biztosan olyasmire gondolt amit nem akart előttem kimondani ezért töpreng azon mit is szeretne közölni. – Eleinte nagyon nem bíztam benned. – Kezdett neki. – De amiket Inabában átéltünk olyan köteléket hozott létre köztünk amit semmilyen ócska aura nem szakíthat el. Őszintén szólva kicsit olyan vagy nekem mint ha a húgom lennél. – Felelte és ugyan még mindig nem nézett ide de láttam, hogy elpirul. Szerettem volna valamivel enyhíteni a zavarba jövetelén de ekkor hirtelen megfordult és az ajtó felé indult.
- Nekem most mennem kell, kezd zavaró lenni ez a sok démoni aura ami átjárja az iskolát. Időnként majd megnézem, hogy megy a sorod, és ha bármire szükséged van szólj.
- Úgy lesz! – Bólintottam ismét mire Kiviharzott a szobából. Magamban elmosolyodtam mert sejtettem mi volt a sietős távozás valódi oka.
- Hjajj… sok időbe fog telni mire rendet teszek itt. – Néztem szét a szobában. Kezdetnek az egyik dobozból egy képet vettem ki a hozzátartozó kerettel egyűt, amit asztalon helyeztem el. A kép egy évvel ezelőtt készült arról a négy emberről akik azon kevesek közé tartoztak kik túlélték az Inabában történteket. Ezen a képen én is és Dante is rajta voltunk. Együtt közös erővel sikerült kijutnunk onnan és ezzel nagyon erős barátság jött létre négyünk között. A kép aznap készült mielőtt a kis csapat végleg szétvált volna. Habár aznap az útjaink elváltak, igaz Dante elég gyakran felkeres, mégis egy nagyon vidám nap volt amit a kép tökéletesen is igazol. Ezután mindenki a maga módján próbálta túltenni magát a történteken. Dante mint a Blue Pharma biztonsági szolgálatának egykori vezetője most egy olyan alakulat tagja akik megpróbálják felkutatni és felszámolni a cég hasonló létesítményeit, hogy ne történhessen hasonló eset. Kissé ironikus, hogy egykori munkaadói ellen kellet fordulnia. A magam részéről megpróbáltam a korombeli lányokhoz hasonló normális életet élni és végül itt kötöttem ki. Kíváncsi leszek, hogyan alakul majd az itteni életem…

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Szomb. Okt. 20, 2012 10:31 pm

Lassan ahogy kipakolsz és Dante is elmegy marad egy kis időd magadra. A sok démoni aura azok jelenléte akik részben olyanok mint te. Talán tényleg jól választottál ezzel az iskolával. Másrészt az is nagy előnyödre szolgál hogy az iskola szabályai szerint nem oszthatjátok meg egymással a fajotokat szóval senki nem jön rá hogy mi is vagy. Még van egy kis időd magadra az üres szobában miután lépteket hallasz a folyosón és férfi hangokat beszélni ami azért meglehetősen furcsa az amiről beszélnek. Hála az átlag feletti érzékeidnek ezt nem hallaná meg egy ember csak a magadfajta. Ha jobban odafigyelsz arra amit mondanak ami tanácsos elvégre első napod az iskolában.
-Esküszöm hogy erre láttam bejönni... Mondja a hang majd egy kicsit elhalkul minden majd egy sokkal tekintélyt parancsolóbb hang szólal meg.
-Ajánlom is hogy így legyen a dolog ahogy mondod. Már régóta fáj a fogam egy új húsra és valamikor meg kell hogy ismerje a rendszert....
Odakintről nevetés hallatszik és a léptek zaja egyre csak erősödik és erősödik majd megállnak ami azt jelenti hogy célhoz értek ami nagy valószínűleg a te szobád ajtaja amiben most három srác áll mindegyikük mosolyogva ördögien nem utolsó sorban.
-Nem hittem hogy bont egy ilyen szemrevaló új diák érkezik. De meg kell ismerni a rendszert nem igaz srácok? Talán először egyenként a vérét vehetnénk mivel olyan csalogató illata van mint egy embernek.
Mondta az egyik nevetve a dolgon és pár lépést előre lépve fenyegetően.
-Igen és te hagyni fogod ezt nekünk különben megtudod miért nem érdemes minket feldühíteni...
Mondta egy másik srác a három közül és mind csak mosolyogtak. Nos annyi biztos hogy jól kezdődik az első napod de vajon most mit teszel. A szabályzat nem tér ki arra hogy nem mehetsz most nekik minden erődet bevetve. Szóval nekik támadsz vagy inkább még megpróbálod őket szóval tartani bízva abban hogy valaki a segítségedre siet ami nem túlságosan valószínű.

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Vas. Okt. 21, 2012 1:16 pm

Miközben kipakoltam a cuccaim egy nagyobb borítékra lettem figyelmes, ami az asztalomon pihent. Kicsit el is csodálkoztam magamon, hogy eddig nem vettem észre pedig a borítékot nekem címezték amit onnan tudhattam, hogy az elején nagy, nyomtatott betűkkel állt rajta a nevem kicsivel alatta pedig az igazgató neve volt amit elég nehezen tudtam kiolvasni. A vezeték nevét még, úgy ahogy sikerült, de a kereszt neve már teljesen kivehetetlen volt számomra. Talán az igazgatónak nem ártana gyakorolni a kézírást. A kezembe vettem a borítékot és kinyitva azt leellenőriztem a tartalmát. Először egy órarend akadt a kezembe. Kicsit átolvastam és úgy néz ki ma még nem kell órára mennem így lesz időm teljes rendet rakni a szobámban. A második dokumentum az iskola szabályzata volt ami számomra haszontalannak bizonyult ugyanis már jóval azelőtt áttanulmányoztam, hogy beköltöztem volna. Egy két dolog kimondottan jól is jön a számomra, mint például, hogy tilos felfedni milyen szörnyek is vagyunk. Végül még egy térkép is volt csatolva a dokumentumokhoz, ami az egész iskola területét vázolta megjelölve rajta a fontosabb helyszíneket és termeket. Épp a térképet memorizáltam mikor lépések zaját hallottam, odakintről ami önmagában nem is foglalkoztatott különösebben de hamarosan a lépések mellé beszédhangok is társultak. Nem szokásom hallgatózni de ez a társalgás fölkeltette az érdeklődésemet köszönhetően annak a megérzésemnek, hogy én voltam a csevej tárgya. A lépések egyre inkább hangosabbak voltak és ha a gyanúm nem csalt pontosan az ajtóm előtt álltak meg. Gyorsan az asztalhoz sétáltam ahol a pisztolyokkal teli táska is pihent és gyorsan lecsuktam annak tetejét, hogy ha netán-tán betévednének ne lássák meg őket de csak félig sikerült lehajtanom a tetejét majd megtorpantam. Pár pillanatig haboztam majd kivettem az egyiket a táskából amit a felsőm alá rejtettem és csak ezután zártam be a bőröndöt és még épp időben. Az ajtó kinyílt és három férfi állt előttem. Abból, amit az egyikőjük mondott már sejthettem, hogy nem azért vannak itt, hogy üdvözöljenek. Az egyik fenyegetően előrébb lépett mire én hátráltam pár lépést az ablakhoz. A helyzet nem sok jóval kecsegtetett. Három szörny, feltehetőleg vámpírok vagy más vérszívó lények lehettek, már ha hihettem annak amit mondott. A szoba nem elég nagy a harchoz és nem is biztos, hogy lenne esélyem ellenük. Két lehetőségem maradt. Hagyom, hogy azt tegyenek velem amit akarnak vagy menekülök. Viszont a helységnek csak egy kijárata van amit hárman őriznek… habár lenne még egy. Ránéztem a mögöttem lévő ablakra mint utolsó mentsvárként de a második emeleten voltunk ahonnan már nagyot lehet esni ráadásul az ablak csukva volt és az egyik férfi már igencsak közel volt hozzám. Időt kellet nyernem, csupán pár másodpercet, hogy menekülni tudjak. Még megtehettem volna, hogy húzom az időt hátha segít majd valaki de ha az ember veszélybe van nem bízhat abban, hogy majd valaki megmenti. Nekem kell kivágnom magam a szorul helyzetekből és nem más segítségére várni.
-Igazatok van! Nem lenne túl jó már az első napomon ellenségeket szereznem. – Mondtam cincogó hangon majd szendén oldalra a néztem a bal kezemmel pedig megfogtam a jobb felkarom amivel már nyúltam is hátra és az ujjam már a ravaszon pihent amit persze elvileg nem láthattak mert a testem eltakarta. – Csak annyit kérek, hogy legyetek kíméletesek. – Mondtam majd kivártam, hogy valamelyikük elég közel érjen hozzám és bíztam, abban, hogy nem egyszerre fognak nekem esni mert akkor mást kell kitalálnom. Mikor az egyik fickó csupán néhány centire volt tőlem elő kaptam a pisztolyt és a térdét célozva elsütöttem azt. Elég közel volt a cél így csak akkor vétem el ha a férfi minden mást meghazudtoló reflexekkel és sebességgel van megáldva. Amint a pisztoly elsült ellököm magamtól a férfit rá a másik kettőre és a szabad kezemmel kinyitom az ablakot még amelyikben a pisztoly volt a másik két fickóra céloztam. Mindkettőnek a váll és mellkas környékére céloztam, hogy lassítsam őket és ne sebesítsem meg őket életveszélyesen. Na jó ha egy embert mellkason lőnek az lehet belehalna de az eddigi tapasztalataim szerint a szörnyeket ez épp csak lelásítja de az is igaz, hogy azok nem szokványos démonok voltak. Újabb két lövést adtam le majd kimásztam az ablakon. Innen nézve már nem is volt annyira magas. Ha leesnék talán nem törném ki a nyakam rögtön de inkább nem kísértem a sorsom . A kiszögelés ami az ablakpárkányból indult vékony volt ugyan de ha hozzásimulok a falhoz akkor szép lassan végig tudok kúszni. Szerencsémre az egész épület oldalán végigfutott ez a kis párkány így némi menekülő utat, biztosit nekem. Ha ennek vége jusson eszembe, hogy ezentúl zárjam mindig az ajtót…

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Vas. Okt. 21, 2012 5:38 pm

Ahogy lősz sikeresen el is találod a srácot aki egy kicsit lerogy a lábára és felkiált. Majd ahogy közben a többiek is közelebb akarnak jönni ők is kapnak a mellkasukba.
-Kapjátok el ez a kis szajha meglőtt. Hozzátok ide és nektek ez könnye fog menni vagy ha még ennyit se bízhatok rátok akkor a lövések semmik lesznek ahhoz képest amit tőlem kaptok.
Mondta a lábon lőtt srác az ágyadra ülve miközben a másik kettő csak tágra nyílt szemekkel bólogatott majd egy kis szünetet után két ezüst színű srácot látsz kiugrani az balakon ami azt bizonyítja hogy vámpírok. Lehet hogy erősebbek de egyensúlyozni ők se tudnak jobban ettől szóval jó választás volt hogy kimásztál az ablakon eközben páran észrevették mi folyik most már kint és néhányan elindultak az ablak alá megnézni mi is van. Az egyik srácot a másik támasztja és csak egymás után mernek elég kis távokat megtéve. Egyből leesik hogy talán csak pár hülyével van dolgod vagy csak félnek a magasban. Az ajtó zárás valóban jó ötlet lesz bár egyesek ellen ez is kevés lesz. De most jelenleg jobb dolgod van mint ezen gondolkodni.

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Vas. Okt. 21, 2012 6:22 pm

Halottam mikor a lábon lőtt pasas utasításokat ad a másik kettőnek. Ezek szerint a főnököt találtam és a másik kettő csak a tacskói lehettek. Visszanéztem a szobám ablaka felé ahonnan ezúttal a két másik alak mászott ki az ablakon némi változtatást eszközölve a frizurájukon. Ezek szerint tényleg vámpírok… vagy rohadt jó fodrászok és ezzel akartak még tekintélyesebben kinézni. Minden esetre repülni ők sem nagyon tudtak és az egyensúly érzékükkel is baj volt. Vámpír létükre ez elég ciki. Nekem szerencsére nem volt ilyen gondom és már volt is szerencsém hasonló szituációban részt venni tehát volt némi tapasztalatom ebben, hát még a menekülésben. Ha a körülmények mások lettek volna azzal, hogy utánam jöttek meg is pecsételték volna a sorsukat. Elég lett volna két lövés és mindketten lezuhannak vagy még a golyók végeztek volna velük hiszen hála a szűk kiszögelésnek kizárt, hogy elhajoljanak vagy kitérjenek a lövések elöl. Pár pillanatra még meg is torpantam és megszorítottam a kezemben lévő pisztolyt, de amint lenéztem láthattam, hogy már egy kisseb néző közönség gyűlt össze alul így nem lenne szerencsés megölni őket vagy egyáltalán fegyvert rántani így inkább eltettem azt még mielőtt valakinek nagyon szembetűnne. Így hát haladtam tovább óvatosan de valamivel gyorsabban mint az a két szerencsétlen. Ha belegondolok elég csak húznom most már az időt és majd egy tanár véget vet ennek még mielőtt valaki megsérülne, gondolom nem csak a diákokat vonzom magam köré ezzel a kis közjátékkal. De ha ez nem történne, meg akkor sincs okom az aggodalomra mert szerintem ez a két IQ bajnok könnyedén tőrbe csalható mert ha logikusan gondolkodtak volna akkor az egyik leszalad a lépcsőn míg a másik esetleg a folyosón vár rám. Számomra innen csak két út vezet ki. Vagy lefele vagy az egyik nyitott ablakon át vissza a második emeleti folyosóra ők viszont követtek és ezzel a testi épségükkel játszottak ráadásul így nekem is lehetőségem nyílt arra, hogy meglógjak. Nem messze egy fát pillantottam amit szerintem egy ugrással el tudtam volna érni. Megtehettem volna azt is, hogy bemászok az egyik ablakon de a harmadik vámpír még az emeleten volt így inkább lefelé vezető útra tettem a voksom. Hamar odaértem a fához és a faltól ellökve magam az egyik ágat célozva meg ugrottam át rá. Az ugrás nem sikerült pontosan úgy ahogy szerettem volna ugyanis az ág amit megragadtam eltört és én így gyomorral ráestem a pár méterrel lejjebb lévőre onnan pedig háttal a földre. Mindkét alkalmával hangosan felnyögtem és pár másodperce még az eszméletem is elvesztettem Magáa a zuhanásra nem is emlékeztem. Mikor újra kinyitottam a szemem csak homályosan láttam az eget és a faleveleket. Átfordultam a hasamra és a kezem segítségével próbáltam feltápászkodni ami nagyjából sikerült is némi szédelgés és egyensúly vesztést követően. A hátamba nyilalló fájdalom kissé enyhült de ennek még egy darabig biztosan nyoma marad és ez főként a hasamra volt igaz mert az sokkal nagyobbat kapott. De, hogy valami jó is legyen a dologban legalább a fegyver nem sült el az esés közben és látszólag nem tört el semmim. Szükségem volt pár pillanatra még újra sikerül kiéleznem az érzékeimet és összeszednem magam…

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Vas. Okt. 21, 2012 7:31 pm

/akkor jövööööööök! (sehonnan)/

Elfie egy viszonylag nyugodalmas kis délelőttöt fogott ki, ami egyben azt is jelentette hogy rettenetesen unalmas volt. Eleinte a reggeli lefoglalta a gondolatait, de aztán szobatársa távozott és így a játékaival egyedül nem lett volna kedve játszani, legyen az verekedős vagy éppen lövöldözős. Talán ezért is döntött egy nagy séta mellett a kollégium folyosóin, amiből csakhamar az udvar lett és végül az iskolát körülvevő vidék. Az idő jó volt és ez meg is magyarázta miért is volt odakint a hétvégén nem a városban lődörgő kevés diák zöme, igaz nem volt nagy a számuk. Elfie pedig nem talált magának megfelelő társaságot, sőt mi több valami oknál fogva a kedve is egy kicsit alábbhagyott. Így hát hosszas keringést követően útja visszavezetett a kollégium közelébe, s az egyik magasabb fára kapaszkodott fel. Ami azt illeti néhány pillanat alatt fent is volt a sűrű lombok között és egy jókora ágon foglalt helyet. Azon kezdett el tűnődni hogy mit vagy kit rajzolhatna meg, mivel eddigi tervei egy része elúszott különféle eléggé kellemetlen okokból. Valami ihletre vágyott...

Nem tartózkodott rég óta odafent, amikor valami durranó vagy csattanó hang ütötte meg a fülét, aztán szinte rögtön még egy és aztán még egy... a lényeg az hogy perzisztens hangforrás volt és rögtön annak irányába pillantott. A lombok azonban eltakarták a kilátást és mindössze kíváncsiságot keltő szavak szűrődtek feléje a levegőben. Kicsit még szeretett volna lustizni, ezért mire úgy döntött hogy felkel és lemászik, valami megzizzentette a lombokat majd egy ág reccsent, aztán egy puffanás és végül még egy. Kíváncsian pattant fel és nézett alá, de a lombok miatt megint csak nem sokat látva inkább lejjebb szökkent egy ággal, s ezt addig ismételte míg néhány másodperccel később szinte hangtalanul lehuppant a fűre. Tőle egy két lépésre egy lány kelt fel éppen, de úgy tűnt mint aki ittas állapotban volt azzal a különbséggel hogy Elfie sem azonnal sem azután nem érezte meg az alkoholos lehelletet
- Nya~ - hallatszott a nyávogása, amivel a háttal egyensúlyozó illető figyelmét próbálta felkelteni
Igaz ha az megfordult hirtelen vagy lassan, ő kíváncsi szemekkel és oldalra billent fejjel méregette a lányt. Fülei meg-megrebbentek és a farkincája lassan mocorgott mögötte. Furcsa szúrós szagot érzett felőle, vajon mi lehetett az?

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Hétf. Okt. 22, 2012 8:11 pm

Lassan ahogy földet érsz és rendbeszeded magad meglátod Elfie bár nagyvalószínűleg nem ismeritek egymást de talán most nincs időtök arra hogy most megismerkedtek mivel ne felejtsd el hogy követnek és így most még a fegyvereid se használhatod a tömeg miatt talán nem ártott volna egy hangtompítót is magaddal hozni. Ám ekkor arra lesztek figyelmesek hogy a másik két srác könnyűszerrel leugrik nemsokkal elétek ördögi tekintettel közelednek felétek. Talán tanácsosabb lett volna fent maradni mivel az egyensúlyozás nem volt az erősségük. Bár ahogy fent viselkedtek talán a harcban sem ügyesek de majd kiderül ugyanis ha nem cselekedtek arra fog kerülni a sor.
-Nem szöksz meg előlünk. Választatsz hogy inkább önként feladod a menekülést és akkor kíméletesek leszünk vagy a nehezebbik utat.
Mondták lassan és fenyegetően megindulva felétek. Miközben a nézelődök közelebb léptek a legközelebb egy srác lépett akit egyikőtök sem ismer talán csak jó helyet akar magának hogy lássa mi is alakul ki ebből. egyenlőre van jobb dolgotok mint ezzel foglalkozni.

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Pént. Okt. 26, 2012 12:58 pm

-Nya? – Kérdeztem vissza és közben hátra fordultam ahol egy aranyos macskalány vagy mi fene állt mögöttem. Meglepően pislogtam a lányra és a szemeim először a fülén majd az ide oda mocorgó farkincáján akadt meg. Nem gondoltam volna, hogy léteznek ennyire aranyos szörnyek is már ha az volt de lehet csak egy nagyon ügyes cosplayer volt a csaj. Kicsit zavaró volt ahogy oldalra billentett fejjel engem méreget. Talán köszönnöm kellene.
- Szia... – Mi van ha nem is érti amit mondok? Az ember többet várna egy sima „nyaa”-tól ha az előtte töri ki a nyakát egy „jól vagy” esetleg egy „nem esett bajod” reakciónak örültem volna. – Akarom mondani… Nyaaa~ - Köszönésnek szántam és, hogy ennek valamennyire látszatja is legyen behúzott ujjakkal intettem a kezemmel egy mancsot imitálva és behunyt szemmel mosolyogtam a lányra. A pillanat nem tartott sokáig ugyanis a két vámpír már le is mászott és vészjóslóan közelítettek felém.
- Hoppá titeket már el is felejtettelek. – Pördültem meg a tengelyem körül meglibegtetve a szoknyámat és ugyan abban a pillanatban már a fegyveremért nyúltam, de nem vettem elő. Az udvaron tartózkodó diákok most minket vettek körbe és kíváncsian figyelték az eseményeket ezek közül is felfigyeltem egy fiúra aki különösen nagy érdeklődést mutatott a történtek iránt de nem tett semmit. Minden esetre itt nem kezdhetek el lövöldözni és menekülni se nagyon tudok. Akkora tömeg nincs, hogy elvegyüljek benne így mást kell kitalálnom. Először is időt kell nyernem de hogyan? A két vámpír egyre csak közeledett és pedig hátra fele araszoltam közben az agyam azon pörgött, hogyan is léphetnék meg innen, ekkor bevillant a levél amit az igazgató küldött, rajta az aláírásával. Itt az ideje blöffölni talán elég hülyék, hogy elhiggyék. Vagy a másik véglet, hogy nem tudják az igazgató nevét.
- Tényleg nem tudok megszökni előletek. Rendben nem futok tovább de engedjétek meg, hogy bemutatkozzam. – Mondtam kissé nyájas de határozott és magabiztos hangon és lovagiasan meghajoltam előttük. – A nevem Rita Linderoth szolgálatotokra. – Hagytam pár másodperc szünetet majd ránéztem a két fiúra még mindig legörnyedve és huncutul mosolyogni kezdtem. – Remélem a nevem ismeretében tényleg kíméletesen fogtok velem bánni…

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Pént. Okt. 26, 2012 6:37 pm

A lány egy kicsikét frusztráltnak tűnt, ami csak még kíváncsibbá tette Elfiet. Amint észrevette őt a kölcsönös kíváncsiság csillant meg a szemeiben, köszöntését azonban kitoldotta egy macskákat imitáló válasznyávogással. Elfie egy pillanatig tovább bámult, majd váratlanul elkacagta magát és nem igen hagyta abba legalább fél percig. Mire felnézett a lány már egészen másfelé pillantott, ami egy pillanatra elszomorította. De aztán követve tekintetét egy közeledő fiúpárost pillantott meg, no meg néhány más diákot is tisztesebb távolságra onnan. Most ő pislogott kíváncsian néhány pillanatig, ahogy kibontakozott előtte egy rövidke de annál furcsább párbeszéd. Csak nem elszámolnivalójuk volt a lánnyal, apropó neki mi lehetett a baj a nevével? De ez nem mehetett így tovább semmiképpen, Elfie egyébként is szeretett volna egy kicsit mozogni is. Hát itt volt erre most az alkalom, szökkent egyet és a lány előtt termett, amilyen pici volt olyan ugribugri is. De kihúzta magát és félbeszakítva a társalgást, szónokolni kezdett
- A csillagos éjszakából szökellve elő itt terem egy magányos hős, hogy megmentse a bajbajutott lányt a galád Krokodil Fivérektől, KIIIIIIIIIIIIIIYAH! - végzett el néhány harcművészmozdulatot - Elfie Kapitány vagyok és... ITT ÚGYSEM JÖTTÖK ÁT!

Tárgy: Re: Rita Hanami szobája Hétf. Okt. 29, 2012 8:01 pm

A két srác tovább közelít felétek most már miközben az egyik arcára félelem ül ki és egy kicsit lemarad a másiktól.
-Hé Ryze talán nem kéne ezt tenni. HA valóban az igazgató lánya akkor nekünk végünk van...
Mondta az egyik srác majd a másik srác kicsit idegesen akit nagy valószínűséggel Ryzenek hívnak.
-Idióta... Nem lehet az igazgató lánya... Nem gondolod hogyha az lenne akkor már rég elintézett volna minket meg akkor nem egy koliban lakna és valahogy más lenne mint az amit mutatott nekünk.
Mondta majd a másik srácnak is leesett a dolog és az is újra beállt a másik mellé és újra azzal a gonosz vigyorral indultak felétek. Láthatólag nem vették be ezt a kifogást. Majd ekkor meglátják Elfiet és közben a mondandója meghallgatása közben a két srác elkezd röhögni miközben a tömegből is apró kacajok hangoznak fel.
-Na jó ez nagyon jó vicc. Effie kapitány akkor most téged is el kell hogy intézzünk?
Kérdezte meg Ryze kicsit még mindig nevetve miközben a mögötte lévő srác még mindig csak röhögött.
-Enyém a lány tidé Elfie kapitány és el ne szúrd nekem a dolgot.
Mondta Ryze a röhögő srácnak majd felétek indulnak és nem szabad elfelejteni hogy vámpírok akik feloldották az erejüket.

» Rita Hanami
» Mia szobája
» Clayton szobája
» Miu Osaki szobája
» Vash szobája