Mosolyogtam az ígéretén. Ahhoz még rengeteget kell erősödnie, hogy engem megvédhessen. Majd segítek neki a dologban, határoztam el magamnak, és most már kicsúszott az ásítás. Elfáradtam, a mai érzelgős nap után. A kijelentésén, hogy nagyon szeretne itt aludni, csak mosolyogtam, mert én is éreztem, hogy szeretné. Viszont amikor fölkelt az ágyról és párnáját, meg a partvist magához véve az ágymellet gubbasztva akart aludni, akkor megállt bennem az ütő.
-A-a!- Mondtam neki, és kivettem a kezéből a takarító eszközt, azt a sarokba állítva. Aztán felkaptam Kaedet és beraktam az ágyba. Mellé bújtam, majd magunkra húztam a takarót.
-Így szerintem kényelmesebb. Meg nekem is jobban esik, ha nem a földön alszol.- Mondtam neki, hogy ne a földön aludjon. Nem szeretném ha így tenne. Kaede megbékélt az akaratommal, és lassan álomba merültünk.
//Köszönöm a játékot. Folytatás a küldetésen.//