Haley Torres szobája

-Meghiszem azt. Nekem is nehéz volt először elhinni a dolgot. A titokzatos dolgok mind érdekelnek csak az embernek tudnia kell hogy hol keresse őket.
*Mondtam mosolyogva a dolgon.*
-Igen nem szokásom de ez lehet egy egyszeri kitétel. Köszönöm hogy így gondolod de nekem is jó volt hogy megismertelek.

-Hát majd szép lassan belerázódok a dolgokba. Nem lesz itt gond. Főleg, ha már több tanulóval is barátságot kötök. *Mosolyogtam Rá.*
-És csak úgy véletlenül akartál egy kicsit várni a szobám ajtajában.... *Kuncogtam a dolgon.*

-Az már igaz csak az első pár nap nehéz egy kicsit utánna már könnyű dolga van az embernek. Biztos vagyok benne hogy fogsz még rajtam kívül is barátokat szerezni effelől biztos vagyok.
*Mondtam neki mosolyogva.*
-Na jó kiváncsi voltam hiszen észrevettem hogy a egy új ember érkezett és csak kiváncsi voltam ki az.
*Vallotam be neki mosolyogva a dolgon.*

-Hát ha többsége olyan közvetlen lesz, mint amilyen Te is vagy, akkor nem lesz gáz. *Mosolyodtam el magabiztosan.*
-Tudtam én! *Mondtam diadalittasan.* -Tudtam én, hogy van valami ilyen a dologban! *Nevettem el magamat.*

-Hát biztos hogy mindenki kedves lesz veled akárcsak én de vannak néhányan akik könnyebben ismerkednek meg másokkal mint a többiek.
*Mondtam neki mosolyogva hogy megerősítsem a kis elméletében.*
-Jó igazad volt egyet értek vele igazad volt a dologban.
*Mondtam vele együtt nevetve.*

-Hát még szép, hogy nem mindenki személyisége egyforma.. csúnya lenne a világ akkor... *Mosolyodtam el.*
-Nem szégyen, ha valakit a kíváncsiság hajt! Ha tudnád én mikre adom néha a fejemet a kíváncsiságom miatt... *Nevettem.*

-Tudom hogy nem lenne a jó hogyha mindenki egyforma lenne. Nem lenne egyéniség sem a világon.
*Mondtam elgondolkodva a dolgon.*
-Hát tudom csak olyan rossz lett volna kimondani hogy csak kíváncsiságból jöttem ide. De mond csak milyen dolgokat?
*Kérdeztem nevetve*

-Ha meg nem lennének különböző személyiségek, akkor unalmas lenne a világ... *Mosolyogtam.*
-Miket csinálok? Hát azt jobb ha nem részletezem. *Kuncogtam.* -Maradjunk annyiban, hogy minden tiltott dolgot szeretek csinálni. *Kuncogtam tovább.*

-Pontosan így most lehet mi is csak ugyan arról tudnék mesélni neked mint amiről te nekem. Az nem lenne a legjobb.
*Mondtam neki nevetve.*
-Akkor tényleg jobb. Akárcsak én mi sötét angyalok is ezt tesszük. Neked sötét angyalnak kellet volna születned.
*Nevettem a dolgon.*

-Bizony ám.. így nem tudnék semmit még mindig az iskoláról meg az itteni dolgokról.
*Mosolyogtam a dolgon.*
-Szerintem nekem ez a véremben van, mert mindig i szerettem ellenszegülni néhány dologban...
*Vontam vállat.*

-Pontosan és egy idő után unalmas lenne az élet. Mert akármire rájönnél azt már a többiek is tudnák.
*Mondtam gondolkodva.*
-Azt hiszem már is belekezdtünk a túlbonyolításba.
*MOndtam mosolyogva a dolgon.*
-Nálunk a szabályok azért vannak hogy megszegjük őket. Vagy is a mi világunkban olyanok nem léteznek szóval szokatlan az itteni szabályzat nekem is. Már volt is pár kihágásom emlékszem.

-Meg aztán milyen lenne, ha mindenkinek ugyanaz tetszene? Nem lehetne jókat vitázni meg veszekedni. *Hát igen, imádtam vitázni, ez tény.*
-Hááát, én tuti meg fogok szegni jó néhány szabályt. Csak az a kérdés, hogy mikor derül ki és ki jön rá a dologra... *Mondtam elgondolkodva.*

-Na igen a viták hiánya. A világban nem lenne nézeteltérés mert mindeki ugyan azt akarná és tudná mint a másik.
*MOndtam neki belegondolva ismét a vitás dologba.*
-Nem baj majd mondom nem fog rá jönni senki ha ügyesen csinálod mint ahogyan én csináltam ilyenkor. De szerintem neked is fog majd menni a dolgok leplezése.

-Nem lehetne vitázni? Belehalnék abba... *Fintorogtam.*
-Nyugi, nem fog rájönni senki. Aki keresztbe tenne, annak majd jó alaposan odapörkölök. *Kuncogtam.*

-Hát tényleg nem rossz vitázni nem lenne a legjobb dolog ha nem lenne.
*Mondtam mosolyogva a dolgon.*
-Gondolom... Hát nem csak diákok lehetnek akik keresztbe tehetnek neked. Hanem a tanárok. Ha ők nem jönnek rá szerencsés vagy.
*Mondtam nevetve a dolgon.*

*Sejtelmesen elmosolyodtam.*
-Magunk mellé kell állítani néhány tanárt és már kész is... Tényleg! Milyen lenne, ha néhány tanár is mellénk állna...
*Kuncogtam egy sort az elképzelésen.*

-Hát hacsak nem vagy succubus vagy nem teszel nekik valami igazán jó dolgot kétlem hogy mellénk állnának.
*Mondtam nevetve a dolgon.*
-De azért nem olyan rossz lenne.

-Na majd én leszek az első, aki mellé egy tanár áll!
*Nevettem el magamat.*
-De várj csak! Mi az a succubus?
*Na igen, ilyenkor volt égő, hogy nem tudtam semmit a démon világról. Beötlött ekkor valami a fejemben. Le kell jelentkeznem, hogy megérkeztem.*
-Hupsz! Figyu Castiel! Most dolgom van! De kereslek ahogy megígértem!
*Mosolyogtam Rá, adtam Naki egy puszit, aztán már ott sem voltam.*

/Mivel nem reagoltál sokáig, így kénytelen voltalak kiírni, mert így új játékot sem tudtam kezdeni a játéktéren./