Miután megérkeztem az iskolába nagyon egyedül éreztem magamat, és ideges is voltam. Féltem, hogy nem fogok tudni uralkodni magamon, és igazam is lett. Szerencsére volt valaki , aki letudott nyugtatni, végül pedig barátok is lettünk. És aminek nagyon örültem, hogy szobatársak. Azt hiszem két elveszett kis lélek voltunk, akik végül egymásra találtak a félelmeik ellenére is. Azóta már ő jelent a világon számomra mindent, és nehezen válok el tőle.
Az iskola jól ment, és hála Rakielnek csak még jobb lett minden. Azt hiszem végre kezdek újra az a lány lenni, mint egykoron voltam.
jó érzés, hogy van mellettem valaki, aki törődik velem, óv és védelmez. Szerencsére már a nehézségeken is túl jutottunk, és leráztam magamról örökre azt a gonosz sárkányt. most már csak az számít nekem ,hogy azzal vagyok, aki jelenleg a világot jelenti számomra, és végre magamat is megismerhetem az iskola révén.