Tsujimoto Mia

Név: Tsujimoto Mia
Nem: nő (lány)
Kor: 12
Faj: sucubus
Szexuális beállítottság: Hetero

Jellem: Igen félénk, szégyenlős, kissé néha tanácstalan kislány. Bár nagyon kedves és segítőkész, igen nehezen nyílik meg másoknak. Szeret barátkozni, de az előbb említett ok miatt kis nehézségei vannak. Nem szereti az erőszakot, ő inkább a békés beszélgetés és együttlét híve. Kissé szűzies jellem, ami miatt Sucubus társai körében elég gyakran szokták piszkálni. Bár hetero, kissé fél a férfiaktól, amely még szokatlanabb egy csábdémon esetében, ha teheti egy kis távolságot mindig tart a férfi „egyedektől”, és ha már nem tud távolodni, egyre vörösebb és zavartabb lesz. Könnyen pirul, és könnyen lehet megríkatni is. Nem szeret hazudni, mindig az igazat mondja, még ha ezzel kellemetlen helyzetbe is hozza magát. Szeret énekelni, és zenélni. Mindkettőben nagyon ügyes, kedvenc zeneeszközei közé pedig az ocarina, a furulya és a hárfa tartozik. Nem kedveli a sucubus bűbájokat, helyette a saját zenéjével bocsájtja ki egyedi, kissé különös bűbájait. Kissé beteges, ami miatt nem szereti az olyan dolgokat, ami kárt tehet az egészségében. Szereti az aranyos, cuki dolgokat. Ha túlságosan fél, vagy megrémisztik, előfordulhat,hogy nem képes elrejteni valódi mivoltját, amit viszont eléggé szégyell, így ha teheti, nem árulja el magáról, hogy micsoda.

Küllem: Szőke, hosszú haj, tiszta, tengerkék tekintet. Enyhén sápadt bőre mutatja egészségi állapotát. Kissé soványka, és apró (134 centi magas), de nem zavarja túlságosan. Puha, bársonyos bőre kellemes virágillatot áraszt. Bár sucubus fiatal kora miatt semmi nőiesség nem fedezhető fel benne, apró szinte még gyermetegi keble még nem nőtt meg annyira, hogy vonzza a férfiak tekintetét (bár ő ennek speciel örül is). Haját copfba hordja, egy szép pillangós hajgumi segítségével, melyhez nagyon ragaszkodik.


Viselt tárgyak:
- finom tapintású anyagból készül ruha
- kék kristályokból kirakott pillangós hajgumi
- furulya

Speciális Képességek:
Szív Dallama
Miu képtelen használni fajára jellemző mágiákat, vagy legalábbis csak nagyon minimálisan, viszont ezt nem is bánja, ugyanis képes zenéjével vagy hangjával manipulálni a körülötte levők érzelmeit. Egy megadott dala csak megadott hatást kelthet. Csak akkor van hatása a dalainak, ha sucubus formában van.

Nyugodt Szellő
A furulya dal hatására a közelben tartózkodó személyek szívverése lelassul, melytől akaratlanul is megnyugszanak a célpontok, és bár a dühük nagy valószínűséggel nem száll el teljesen, de már jóval könnyebben meggyőzhetőek, mint enélkül.

Csendes éj
Az ének oly hatással van, hogy megnyugtatja az idegeket. Bár csak azokra van hatással, kik tisztán halják a dalt. A hatás igen egyszerű, lényegében elaltatja a környezetünkben levőket, még azokat is, akik nem akartak (ez esetben jóval tovább tart olyan 5-6 perc), ám ha megszakad az ének, a hatás elmúlik, ha a célszemély nem alszik még elég mélyen.


Előtörténet:
Családom egy igen átlagosnak vélhető démonrokonságnak mondható. Apám Incubus, anyám Sucubus, kik furcsa módon egymásnak szánták kezdetek óta a Nagy Csókot. De jól is van így, nem baj ez, így lényegében elmondhatom magamról, hogy tisztavérű Sucubus vagyok… már csak egy dologgal volt a gond. Én ezt sosem tekintettem megtiszteltetésnek. Szex és öröm. Ez jelentette anyáméknak a szórakozást. Révén csábdémon vagyok számomra is ennek kellett volna lenni a legfőbb célnak, hogy megismerjem e két boldogságforrást… de… legyek bármilyen fiatal még… én úgy érzem sosem voltam Sucubusnak való. A családban, mint egy átlagos csábdémonnál, nem volt titok a nemi élet, sőt anyám, már egész fiatalon meg akart tanítani engem, hogyan váljak igazi nővé, egy „igazi csődörön”. De… engem ez sosem hozott lázba. Kényelmetlenül éreztem magam, ha erre terelődött a szó, vagy szüleim kéjes nyögéseire keltem fel az éjszaka közepén. Ilyenkor mindig a takaró segített kiszűrni a világ zajait. De tudtam, hogy ez nem mehet így tovább. Egyre több és több időt töltöttem el otthontól távol, szüleim „segítőkezeit” messze elkerülvén. Ahogy nőttem, cseperedtem (persze képletesen, mert testem máig gyermeteg) egyre inkább látszódott „furcsaságom”, mely nem feltétlen nyerte el szüleim tetszését. Volt olyan alkalom, amikor nyíltan majdnem megerőszakoltattak, hogy legalább a szüzességem elvesszen, ám végül az utolsó pillanatban meggondolták magukat, hisz azért még bennük is volt egy csöppnyi emberség, még ha látszott rajtuk, hogy nem sokon múlott, hogy eme „kedves gesztust” ne tegyék meg, és inkább hagyjanak ott. Nem volt szép tőlük ez igaz, de úgy tartották, hogy legalább megtudhattam volna, miről mondok le. Nem is sejtik, hogy ez nem ilyen egyszerű. Szívem fáj azt látva, hogy mennyire megvetnek, amiért ilyen „más” vagyok. De őket ez nem érdekelte, számukra az a lényeg, hogy nem vagyok olyan, mint amilyennek szántak engem. Talán emiatt is volt az, hogy amint érkezett a meghívó, máris megszabadultak tőlem. Szomorú és kegyetlen… de nem volt mit tenni ellene. De nem bántam… legalábbis nem sírtam miatta túlságosan sokáig. A buszról leérkezve azonban minden megváltozott… egyre félénkebben, de egyre izgatottabban vártam, hogy mi fog engem itt fogadni… egy suliban, melyet csak démonok laknak.

Az előtörténetet elfogadom. Ha megvan az adatlap, indulhat a móka. Jó játékot!