Név: Zeki Karim
Nem: fiú
Kor: 14
Faj: vámpír
Jellem: Jellegzetesen cinikus, erős akaratú, számítását és önkifejezésének módját kereső személyiség. Részben mindkét nem bizonyos kategóriába sorolható tagjai iránt, ámbár ezen kategóriákat saját maga állapítja meg, s úgy tűnik néha egymásba csúsznak. Ez akár egyszerű barátság értelemben is szembetűnik: bizonyos személyeket első látásra nem képes elviselni, míg más majdnem teljesen megegyező jellemű vagy öltözködésű lény iránt érdeklődőbb, bár igyekszik saját kedve szerint befolyásolni, lehetőleg megváltoztatni. Említett cinizmusa ez utóbbiban olykor megakadályozza, ámbár leginkább akkor viselkedik úgy, ha kellemetlenül érzi magát környezetében. Ateistának vallja magát, a túlbuzgó és publikusan hitüket valló lények többnyire taszítják, esetenként dühítik és így agressziót képesek kiváltani belőle. Mégis, léteznek bizonyos hitek melyekben bár nem hisz, követőikkel szemben nem táplál ellenszenvet, lévén életmódjukat és világnézetüket nem tartja sértőnek.
Szexuális beállítottság: biszexuális
Küllem: Nem külömbözik nagyvonalban minden vámpírra jellemző valódi alakjától, vonásai, így arca és alkata (és furcsamód hangja) feminin. Bőrszíne természetesen kevésbé sápadt mint igazi formájában, szemei viszont egyáltalán nem nevezhetőek barnának, leginkább a bordó és sötétvörös kategóriába sorolható, bár tompább színárnyalat, míg hajfürtjei világosak: a szőke és barna közti színskálán az előbbi felé tolódik. Természetes külseje miatt ellentétes nemű kortársai ruháit viseli, torna- és fürdőruhái kivételével, mely véleménye szerint a kényes határ túllépése, így tökéletlen, méltatlan és visszataszító lenne tőle.
Viselt tárgyak: pénztárca, analóg karóra, pillangókés
Előtörténet: Ufa egy kórházának szülészeti osztályán látta meg a lámpavilágot tizennégy évvel ezelőtt az Orosz Föderáció-beli Baskír autonóm Köztársaságban. Szülei nem sokkal ezután. százhetven ott töltött esztendőt követően elhagyták az országot, őt pedig egy ismeretségi-befolyási körükbe tartozó család vett magához. Nem mondhatni, hogy gyűlölték volna és valószínűleg nem is jártak volna jól, ha így álltak volna hozzá. Ellenben vallásos családról volt szó, s nevelőapja kifejezetten buzgó lévén őt sem kívánta elhanyagolni mostohafivérei mögött. Zeki pedig úgy tűnt, beleillett a családi körbe.
Nem is véletlenül: okos, tanulékony kisfiú volt és így mindenre odafigyelt, amit mondtak neki. Szorgalma pedig vetekedett eme jó tulajdonságaival, s korán megtanult beszélni, mi több olvasni, még ha az írásban kortársaival nagyjából egyidőben birkózott meg (bár tudniillik, ez nála kétféle írást és három nyelvet is jelentett). Orosz és baskír tudásához hétéves korában már az arab is hozzáadódott, igaz, eztán bizonyos értelemben eseménytelen három év következett. Ekkor is sokat gondolkodott persze, nem csak egy jó emlékezőtehetségű gyermek volt, intelligens és tudni akaró, s éppen ezen tulajdonságai miatt ütközött falba, mikor ő is belépett a lázadók korába.
Ebben egyértelműen közrejátszott, hogy tizenegy éves korában már tüzetesebben is ismerte, egészen pontosan memorizálta a szent Koránt, s így már több részletére figyelve is át tudta olvasni újra meg újra, arra a következtetésre jutva nem sokkal később hogy mennyire üres és földhözragasztó képtelenség is volt. Titokban az oroszok bibliájához fordult, ijedten tapasztalva meg hogy valóban mindössze egy fél évezreddel öregebb, de alasemmivel sem pihentetőbb vagy külömbözőbb pop-iromány volt. Rettenetes zavarban volt emiatt, egyszersmint ostoba és sajnálatra sem méltó népség között találta magát, akik a hit és tiszteletre okítás szavai mögött hol elnyomták, hol pedig vérbe folytották a világban a velük ellentétes dolgokat valló lényeket.
Egykor azt hitte, a szabad hitükért harcoltak és nem mások szabad hite ellen, miközben sajátjuk helyzete még csak köszönőviszonyban sem volt a hanyatlóval. Ez vagy ezek az istenek vagy elvetemültek voltak, vagy nem érdekelte őket mit tesznek a nevükben, vagy - és hamarosan ennél a véleménynél vert karót - soha nem is léteztek. Mégis miféle bizonyítékok voltak írt szövegek, melyeket látomások vagy mások elbeszélései ihlettek meg? Hogy bízhatott ezután abban, amit másoktól hallott és nem tapasztalt meg ő maga? Elhatározta, kideríti az igazságot, ám azóta sem került közelebb hozzá, így nagy célitűzése beleveszett a homályba.
Ehelyett már máson járt esze: szabadulni akart a világából és tudta jól, hogy pénz nélkül erre semmi eséje nem lesz. Nem volt tudatlan, ahogy nevelői úgy ő is tisztában volt származásával egész életében, hisz étrendje és gyengeségei születésétől fogva végigkísérték őt, kéz a kézben járva vele. Most hasznára is váltak.
Igaz, az utcákon keresve társaságot hogy a törvény szeme alatti körökbe keveredhessen sokszor hozta érintkezésbe például vízzel, s kétségkívül szenvedett is emiatt. De kitartó volt, össze tudott csalni és lopni annyi pénzt, hogy elutazhasson egy olyan iskolába, ami biztosította a fajtájának kényelmes környezetet, de méginkább messzire vitte egy az itteninél feslettebb és képtelenebb valóságból egy olyanba, mely sokkalta liberálisabbnak és befogadóbbnak bizonyult, mint amire számított. Itt alakíthatta ki egyéni öltözködési stílusát és itt tanulhatott meg két újabb nyelvet, melyeket azóta is használ.
Kezdőlap 
Legutóbbi képek 
Regisztráció 
Belépés 
Keresés 
Tárgy: Zeki Karim 
