Név: Aurelio Rocco da Fienze
Nem: Férfi
Kor: 25
Faj: Varázsló
Szexuális beállítottság: Hetero
Jellem:Ravasz, megfontolt és eléggé szívós alak. Legtöbbször viccelődös és barátkozós álarcát hordja magán. Kívül lehet így néz ki, de belül egy kegyetlen és komor alak lakozik aki könyörtelenül végez azzal az emberrel aki felidegesíti. Igaz a lelke legmélyén, egy kis sarokba benne van még az a gyengéd személyiség ami még gyerekkorában volt.
Küllem: Rövid hófehér haj. Magas termet úgy kb. 178 cm és úgy 75 kg. Izmos testalkat, mellkasán egy nagy tetoválás található. Általában sötét ruhákban jár, mint például egy fekete nadrág és ehhez egy ugyan olyan fekete ing.
Viselt tárgyak: Egy piercing található a szájánál, egy ezüst gyűrű melyben a mágikus ereje összpontosul és egy
nyaklánc (nem hordja, de mindig nála van).
Előtörténet: 1988. márciusban lelte a napvilágot a kis Aurelio Velencében. A kis gyermeknél már hamar megjelentek a tünetek, hogy nem átlagos. Így Édesapja már nem engedte emberek közé mivel volt e családnak egy kegyetlen ellensége. A Vieri család. Még régebben a Rocco és a Vieri család szoros barátságban volt. Ám a bajok ott kezdődtek mikor apja és a Vieri család egy nagyobb démon csapattal találta szembe magát és e ütközetbe ő gyáván elfutott. A Vieri család közel 10 családtagot veszített el. Az apa Lorenzo Rocco is varázsló volt, de az anya ember volt. Úgy látszott Aurelio örökölte ezt a vérvonalat. Apja elkezdte őt tanítani és megmutatta a legegyszerűbb varázslatokat neki. Persze ezt a fajta tanítást csak 14 éves korában kezdte el, mivel úgy gondolta ennyi idősen már belátja, hogy mikor és hol használhatja erejét. Megmutatta neki azt is, hogy mi lesz ha már elég nagy ereje lesz. Mivel apja jártas volt már a tűzmágiában. Persze ő is megpróbálta irányítani, de ahányszor próbálta mindig elájult és elvesztette egy időre erejét. Tudta most már, hogy még ezen a szinten nem lesz képes használni ezt az elemi mágiát.
Ám elérkezett a sötét nap amikor a családra rátalált a Vieri-k. Vezetőjük Frederico la Vieri volt. Belépve az ajtón már, az egész család kapkodva sietett a másik ajtóhoz, hogy el tudjon menekülni, de ekkor Frederico kimondta azt az egy szót amivel apja minden nap fájdalmasan gondolt.
- Gyere elő te
Codardo! Gyere és vállald a felelősséget!
Apja ekkor már rájött, hogy ezt az ügyet le kell rendezni. Nem menekülhetett egész életében. Csak egy dolgot tudott mondani egy szem gyerekének és feleségének.
- Meneküljetek.
Anyja könnyekkel tele ragadta meg 17 éves fiát aki akárhogy is akart nem maradhatott ott. Az az egy kép maradt meg benne ahogy apja a tűzzel körülvéve indult a halálba. Mire kiértek a ház lángokba állt. A halálát bárki meg bírta állapítani. Több embere volt a Vieri-knek mint amennyivel meg tudott volna birkózni az apja. A anya és gyermeke az család egy jó barátjához ment, hogy ott meghúzzák magukat egy időre. Igazából a gyermek nagybácsijához mentek. Ő neki is a varázslók ereje csorgadozott az ereiben. Mikor megtudta, hogy a fiú is varázsló, tovább folytatta a taníttatását amit már apja nem tehetett meg. Bár ő nem volt olyan erős, de amit tudott arra megtanította a fiút is.
Évekkel később már mikor betöltötte 22. évét megismétlődött az eset ami a házukban történt. A fiú meglátván Frederico égési sérülésekkel teli képét csak kiömlött belőle a harag.
- Az apám nem volt elég,
cane rognoso?!
- Az egész vérvonalatokat el fogom törölni.
- Azt én nem fogom hagyni!
A harc megkezdődött. A két férfi úgy esett egymásnak, mint két kutya. Bármi sérülést szereztek, felálltak és tovább folytatták. A Vieri család most nem győzött. A fiú porig égette Frederico testét. Ezt a csatát megnyerte, de tudta a Vieri-knek rá fáj a foguk és addig anyja veszélyben van. Így elhatározta, hogy elmegy otthonról és elköltözik Olaszországból. A búcsú nehéz volt és hosszú. Először édesanyja megpróbálta vissza tartani, de nem lehetett. Aurelio Japánba költözött annak ellenére, hogy nem igen értette a nyelvet. Ez arra sarkalta, hogy keményen neki fogjon megtanulni. Úgy gondolta itt nem fognak se anyjára, se rátalálni. Az évek során már nehezen, de valamelyest ment neki a nyelv és eddig nem is találtak rá...máig.
A szavak jelentése:Codardo: Gyáva
Cane rognoso: Rühes kutya