Cormia Lee rezidenciája

-Mintha tudnám kire gondol.- Néztem rá, majd igazán örültem, hogy végre mosolyt is tudtam csalni az arcára. Ez igazán boldoggá tett és még jobban megölelgettem. Az meg, hogy megpróbál nem tudomást venni a dologról, jó. Ezt okvetlen felírom, amint hajlandó leszek elengedni a karját.
-Az ötlet nem is rossz, de zuhanyzás helyet, mit szólna a fürdéshez? Elég nagy a kád és kényelmesen eltudunk férni.?- Érdeklődtem, majd nagy nehezen elengedtem és átnyúltam a mappámért, majd feljegyeztem, hogy mit is fogunk tenni, aztán visszatettem az asztalra és nyújtóztam egy jót. Ugyan az alvás nem sikert…De majd csak lesz valami. Azzal odanyúltam a kezéért és felrántottam, majd elsétáltunk a fürdőig. Mintha olyan messze lenne….mindegy….
-Választhatsz, milyen illata legyen a víznek…Oh és a meggy…nos az a sütitől jött, már mint, Én voltam olyan illatú, de csak azért, mert megkívántam.- Ezzel odasétáltam a kádhoz, majd engedtem bele vizet, és megvártam míg tele nem lesz, ezután egy kis kék tűz segítségével még melegebbre csináltam, majd felé fordultam.
-Itt óhajtasz vetkőzni, vagy a szobámban?- Érdeklődtem továbbra is mosolyogva, majd azt az illatot amit kiválasztott beleöntöttem a kádba. Ezután válaszától függően, vagy jött velem a szobámba, vagy maradt a fürdőben, de Én ellavíroztam a másik ajtóig, majd bent a szobámban átöltöztem…Illetve levetkőztem és felvettem a fürdőköpenyem, majd visszamasíroztam/masíroztunk a fürdőbe és Én voltam olyan gonosz, hogy elsőnek szálljak bele a vízbe.

-Akkor örülök neki hogyha tudja hogy mire gondolok. De kérem tegye félre végre azt a mappát mert most ne úgy tekintsen rám mint egy megvizsgálandó alanyára hanem mint egy emberre.
Mondtam neki a szabad kezemmel az asztalon heverő mappát arrébb tolva a kartávolságából a biztonság kedvéért.
-Én benne vagyok a fürdésben is. Bár most hogy mondja tényleg rám férne egy kis felfrissülés a mai nap után. De mit mondtam a ma este folyamán meg ne lássam többet azt a mappát a kezében.
Mondtam neki mosolyogva majd ahogy fellátunk a kanapéról miközben ő felrántott és követtem a fürdőig.
-Hmm legyen mondjuk mentolos azt mindig is szerettem mivel jól kitisztítja az elmét. Meg jót is tesz. Értem hogy mire gondol. Talán jó lesz a szobájában.
Majd átmentem vele és szándékosan vártam ameddig kimegy onnan és csak azután öltöztem le teljesen majd utána én is beszálltam a vízbe mellé ami nagyon jól esett.

-Nos had tekintsem a páciensemnek, és akkor nem teszünk olyat, ami szabályba ütközne, mivel nem hiszem, hogy a kollégái örülnének neki ha a pszichológusával hemperegne- Villantottam rá egy mosolyt. Nem mielőtt félre érti nincs ellenemre az effajta…szórakozás…De nem hiszem, hogy a jelen körülmények között, ez valóban olyan jó ötlet lenne…Felsóhajtottam, majd ránéztem és továbbra is csak mosolyogtam.
-Csak nem fél, hogy oda a kád másik végébe száműzte magát?- Érdeklődtem, majd fogtam magam, odahajoltam hozzá, közvetlen az ora elé, majd fordultam egyet, és kényelmesen elhelyezkedtem az ölében. A hátamat nekivetettem a mellkasának a fejem meg a vállára döntöttem, és a nyaka fele fordítottam.
-És mit szeretne enni? És milyen filmet szeretne nézni?- Érdeklődtem, majd fordultam még egy kicsit, hogy oldalvást legyek és úgy bújtam a Rendfenntartónkhoz. Nem nagyon zavartattam magam. Ha már itt van, használjuk ki az alkalmat. Sóhajtottam egyet és igyekeztem, hogy belőlem is mentől szag áradjon….Mert azért az még sem jó ha két egymást teljesen kiütő illat keresztezi egymást. Így tehát, egy kis gondolatfuttatás után belőlem is mentol illat áradt.
-Remélem nem zavarja ez a póz. Ha még is…Visszamehetek…-Pillantottam fel rá,nagy kutyakölyök szemeket meresztve neki.

-Kértem hogy ne tekintsen annak és nem érdekelnek a kollégáim. Mindegyikük tett és tesz hasonlókat. Szóval ne féljen megtenni amit szeretne.
Mondtam neki elvégre nyugodtan megtehetném. Malik háremet tarthat magának Trisztán több lánnyal volt már a történelem során mint bárki és Ithuriel. Na igen ő egyáltalán nem olyan ő inkább a tisztaságnak él elvégre egy arkangyal.
-Ugyan nem félek. Csak valahogy a fürdéseim során nem volt még társam. Szóval ezért tettem ezt.
Mondtam neki miközben figyeltem amit csinál és igazán ínyemre volt. Miket beszélek? A másik részem hevesen tiltakozott ellene már csak hogy elfogadtam a meghívást is egyáltalán. De most már ideje levetnem néha ezt és úgy viselkedni mint egy igazi ember.
-Ugyan az ön házában vagyunk. Ne hozzám igazodjon. Majd én igazodom a maga elképzeléseihez.
Majd hagytam hogy tegye a dolgát hiszen jó érzés volt amit csinált. Hagytam hogy a kis doktornő játsszon velem ahogy ő szeretné. Szóval most már szerettem amit csinált.
-Nem dehogy zavar.
Mondtam a kezemmel átkarolva őt.

-Kérte, de nem tehetek mást….-Sóhajtottam fel, majd ismét elmosolyodtam.- Azt tettem, amikor megcsókoltam. Még is mit hitt?- Érdeklődtem mosolyogva, majd nyújtóztam egy jó nagyot. Ha valamit nem akarok, nem teszem meg, ha valamit akarok megteszem, már régóta ezt űzöm…Szóval, ebből nem lesz nagy gond.
-Jajj ne már. Ön a vendég, az lesz, amit Ön kér.- Néztem rá, majd felsóhajtottam. Tudtam, hogy ez az illem, de ez már zavaró. Nem azért csak…Ha már egyszer házigazda vagyok, azt szeretném, ha a vendég jól érezné magát. És tekintve, hogy a vendégem azt akarja amit Én, Én pedig azt amit Ő csak egy végtelen macska-egér játékot játszanánk. Bár ha Én vagyok az egér, készséggel ugrok a macskánk szájába, ha ezt kívánja tőlem. Felsóhajtva beleugtam a kezem a vízbe, majd felmelegítettem a vizet, hogy még melegebb legyen.
-Ennek nagyon is örülök.- Mosolyogtam, majd még jobban felé fordítottam a mellkasom, hogy teljesen egymással szemben legyünk. Átöleltem a nyakát a kezemmel, még közelebb bújva hozzá, majd elkezdtem a nyakát csókolgatni. Tolakodó lennék? Ohh igen meglehet. De ez most a legkisebb bajom. –Itt szándékozik tölteni az estét?- Kérdeztem, miközben a nyakára tapasztottam az ajkaim és vártam válaszát, majd továbbpuszilgattam, miközben egyik kezem a mellkasát kezdte el simogatni…

-Hát ha nem tehet mást akkor legyen úgy. De örülök neki hogy valamit önszántából is tett és nem csak azért mert a páciense vagyok.
Mondtam neki sóhajtva egyet közben. Ahhoz képest hogy egész életemben azt hajtogattam és próbáltam bemesélni magamnak hoyg nem kell nekem nő most valahogy nagyon is jól esett a dolog.
-Hogy mit is gondoltam? Talán hogy én vagyok a legszerencsésebb férfi mert ide utaltak.
Válaszoltam mosolyogva a kérdésére. Miközben azonban továbbra is csak gondolkodtam hogy mit kérjek tőle film terén meg vacsorára.
-Rendben hogy én vagyok a vendég de nem tudom. Hát akkor nézzünk valami háborús filmet amiben van romantika is. Vacsorára pedig talán azt amivel tud szolgálni.
Mondtam neki. Igen elvégre a sok udvariaskodásnak nem lett volna sok értelme. Hiszen ki gondolta volna hogy pont egy ilyen oda vissza játék menne egész este ha csak udvariaskodnánk. Szóval engem erre neveltek de inkább nyitottam én.
-Örülök hogy tetszik önnek. De ugye ezt nem fogja feljegyezni?
Kérdeztem tőle mosolyogva. Majd hagytam hogy csókolgassa a nyakam amire egészen izgalomba jöttem mivel ilyen még sose történt velem.
-Igen ha esetleg nem lenne gond. Elfogadom a meghívást ha ez az akart lenni.
Mondtam neki miközben nem is gondoltam hogy tolakodó lenne. Majd én pedig csak a hátához emeltem a kezemet és csak még jobban átöleltem.

-Akkor a menü a következő, borsó leves, vagy paradicsom leves, kettő közül lehet választani. Másodiknak milánói makaróni esetleg lasagne, netalán tán chilisbab. Desszertnek riszfelfújt, vagy valami sütemény, vagy bármi más. Lehet választani.- Mosolyotam rá, majd végiggondoltam, még miből lehetne valami ételszerűt kreálni. Az igazat megvallva, ritkán főzök magamra, de mindig van itthon minden csak keresni kell. Felsóhajtottam, majd a filmen elgondolkoztam. Van nekem egyáltalán háborús filmem? Most kifogott rajtam, de ha végignézem valamelyik polcsoron biztos ráakadok egy ilyenre. Amennyi filmem van, tuti akad közöttük, egy háborús, minimum!!! ha nem…Elásom magam….
-Majd meglátom. Ezt még elkell, hogy döntsem…-Mosolyogtam rá, és gondolatban, mindent feljegyeztem, ami eddig történt. Nincs neki szerencséje…Velem legalábbis. A „parancs” úgy szólt, zökkentsem ki és segítsek neki….Ha ez nem az…Akkor visszaadom a diplomám…Csak azt sajnálom, hogy valamilyen szinten megvezetem…Felsóhajtva, odabújtam hozzá….De már elment az egésztől a kedvem. Igazából bűntudatom lett….
-Igen ez egy meghívás volt.- Mosolyogtam rá, majd adtam az arcára egy puszit, és elengedtem. Felálltam, majd kiléptem a kádból és elsétáltam a törölközőmig. Amint száraz voltam, felvettem a köntösöm, majd felé fordultam.
-Maradjon csak bent, mindjárt keresek önnek valami ruhát.- Mosolyogtam, majd kisétáltam a szobából, be a hálómba, majd megálltam a gardróbom előtt. Kinyitottam és átnézve a ruhákat, találtam neki is egy itthoni ruhát. Szerintem méretben is jó lesz rá. Letettem az ágyamra, majd felöltöztem. Egy pólót és egy szoknyát vetem fel, majd kifésültem a hajam és lófarokba kötve, visszasétáltam a fürdőbe. Bekopogtam, majd a kezembe fogtam még egy törölközőt és odasétáltam a kisasztalhoz, a székre letettem a ruhát, és a kádhoz közel meg a törölközőt.
-Remélem megfelelőek lesznek méretben. Fürödjön még, addig nekilátok a kiválasztott ételek elkészítésének.- Mosolyogtam rá, majd kisétáltam a konyhába és az Ő általa mondott ételek alapanyagait előkészítettem, majd nekiálltam az elkészítésüknek.

-Ha így állunk szerintem maradjunk a paradicsom levesnél. Utána meg esetleg szívesen ennék egy kis lasagne-t. Desszertnek pedig tökéletes lesz a rizsfelfújt ha már azt ajánlotta. A filmmel pedig remélem nem nagyon okoztam gondot.
Kérdeztem szintén mosolyogva és remélve hogy nem okoztam ezzel most túl nagy kellemetlenséget neki. Elvégre az ő háza és ne én érezzem magam itthon hanem ő.
-Hát döntse el de szerintem jobb lenne ha nem jegyezné inkább fel sehová maximum a gondolatai közé csak.
Mondtam neki ezen is megmosolyogva hiszen nagyon jól tudtam hogy mit is kellene tenni vagy is hogy feljegyezni a dolgokat de azért jobban szerettem volna hogyha most el tudnánk szigetelődni a munkától és úgy folytatni mint két ember.
-Akkor vegye úgy hogy elfogadtam de ha csak tényleg nem bánja. Bár mondjuk miért is ajánlotta fel ha nem maradhatnék?
Mondtam neki majd amikor láttam hogy menni készült elengedtem őt én is így nyugodtan ki tudott lépni a kádból.
-Rendben amúgy sem mennék sehova főleg nem így.
Mondtam neki megvárva hogy kimenjen a szobából. Majd elkezdtem fürödni és vártam hogy jöjjön vissza hozzám valami ruhaneművel bár nekem mindegy lett volna ha azt ami rajtam volt azt hozza vissza. De másik ruhával állított be ami jó volt rám ahogyan láttam.
-Rendben pontosan jó lesz de ne segítsek? Sok mindent megtanul az ember ha magáról kell gondoskodnia.
Mondtam kilépve a zuhanyzóból miután felöltöztem és teljesen kijöttem onnan.

Ne haragudj, de ezt egy ideig szüneteltetném....Személyes jellegű problémák miatt.
Még egyszer bocsi.

Üdv: Mia